Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

A szakáliaknak, ha békében élnek egymással, ekkor már 240 akcsényi családonként az évi készpénz-terhük, ami egy tehén és két bárány ára ezidőben.

31 Pedig, mint látjuk, nem voltak jómódúak, sem erdő, sem szőlő nem volt a birtokukban, csak némi veteményeskert, a néhány méhkas — és termett 12—13 mázsa búzájuk,

32 ebből is 120—130 kiló tizedre kellett, tehát a vetőmagon kívül elég szűkösen maradt megélhetésre. Közben magyar részre is szedték az adót, a tizedeket, a palotai végváriak meg-megjelentek Iregben, 1573-ban 17 jobbágy után 96 forintot és 40 dénárt szedtek, jobbágycsaládonként körülbelül 5 és fél forintot. 1578-ban az iregiek összesen 4 forint rendes adót adnak, ezbenkívül 12 köböl

33 búzát tizednek, 12 akó bort, 4 bárányt, Wajda Márton ispánnak egy hízott sertést. Major Pál bíró s természetesen az itt lakó ispán nem adóznak. Szerepel még bizonyos Kovács Dénes, de hogy miért nem tartozik a jobbágyok közé, nem írták be. S nem írták be a 17 jobbágy nevét, kik 9 sessión, egésztelken éltek, ezek szerint féltelkük volt.

34 Egy közepes módú jobbágy, a szakáliaknál jobb helyzetű, ebben az időben már 400 akcsényi, 8 forintnyi készpénz-adót fizet a töröknek, s a végváriak is el-elviszik járandóságukat, — ha el nem veszik tőlük a törökök útközben. 1579-ben a budai pasaság egész területére, melyhez a koppányi és a simontornyai szandzsák is tartozott, elrendelték a rendkívüli hadiadó beszedését s az összeírást is egyben, „házanként 75 akcsét róttak ki e czímen. 1580 körül még a budai szandsák területein is veszélyes volt a keresztény hadak portyázása miatt a falukban való tartózkodás. Azért ha adót szedni ment a török, azt csak nagyobb csapattal tehette; 60—80 lovas gyűlt össze ily alkalomra. Ezeknek élelmezése, zsarolásai azonban roppant terhet róttak a jobbágyokra, s azért elrendelte a császár, hogy a lakosság hordja be ezután adóit Budára, s a hűbéres úr vagy kincstári közeg ki ne szálljon. Amiért azonban így az élelmezéstől szabadul a jobbágyság, házanként 3 akcsét fizessen."

35 Ilyen volt itt a magyarság helyzete, mielőtt a rácok megjelentek. Azonban a simontornyai szandzsák magyar lakossága továbbra is a helyén van, a viszonyokhoz képest elég nagy számban. 1580-tól 1584-ig háromszor írták össze a szandzsák helységeit, többnyire azonos népességgel: A hitetlenek fejadó-deftere a simontornyai szandzsákból a 991-ik évre. (1583. január 24-től 1584. január 12-ig.)

36 Simontornya (külső városrészek) — — — 37 adózó Al-Egrös (a mai Rácegres helyén) — — — 26 adózó Uzd — — — — ___ — __ 20 adózó Apor (Pálfa elődje) — — — — — — 11 adózó Nana — ________ 23 adózó Szent-Lőrincz — — — — — — — 11 adózó Szent-Péter (Simontornya körül) — — — 5 adózó Paraszt-Székei

37 _ — __ — __ 31 adózó Bán (Bánd, Udvari mellett) — — — — 16 adózó Barbócs (Szakadat és Udvari közt) — — — 17 adózó Közép-Tormás — — — — — — — 11 adózó Fel-Tormás ________ 13 adózó Hölgesz (Hőgyész) — — — — — — 30 adózó Csefő (Hőgyész mellett) — — — — — 11 adózó Erdő-Pél (Alsópél) ______ 11 adózó 10