Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

22. Dzsizje-adó, más néven harács, állami, császári, vagy fejadó. A hűbéres földesúrnak fizetett adót pedig iszpedzsének, kapuadónak nevezték. Ez ugyanúgy 50 akcse, 1 gurus, magyar pénzben 1 forint volt, mint a „császár adója". A többi a hűbéresnek járó tizedekből tevődött össze. 23. Khakáni defterbe: Jelentése talán kincstári defterbe, ugyanis a khász kincstári birtok, a khazine pedig kincstárt jelent. 24. A mohácsi vész előtt is két Taba volt, Papp István szerint egyik a mai Ürgevár puszta helyén, a másik valamivel délebbre feküdt. 25. Velics—Kammerer idézett műve. I. 331—333. 26. Ugyanott. Velics vagy Kammerer megjegyzése. 27. Velics—Kammerer idézett műve. II. 389. 28. Két évszázad múlva ezért folyik majd hatévtizedes per az Eszterházy, és a hőgyészi uradalom között. Az 1720-ban beköltözött szakályiak az elhagyott csernédi határt is elfoglalják és beültetik szőlővel, a hőgyészi uradalom emberei pedig többször kizavarják őket s elveszik kapáikat. E hosszú pernek köszönhetjük a sok értékes tanúvallomást, a Baranyából és Tolna megye más vidékeiről összehívott öreg rácok ajkáról, emlékek s a múlt felélesztését. 29. Káldy-Nagy Gyula: Harácsszedők és ráják. Budapest. 1970. 172., Magyarországi török adóöszeírások. 25. 30. Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. 25. 31. Ugyanott. 24. 36. — Tolna megyei Levéltár. Kammerer hagyaték. Vegyes adatok. Egy tehén ára 4 forint vagy 200 akcse, egy bárány pedig 15—20 akcse. 32. Egy kereszt ekkor 12 kéve s mindéin keresztre 24—26 kilogramm szemtermést lehet számítani. — Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. 75. 33. A gabonánál ekkor még a kassai köböl (83 liter = kb. 66 kg) volt az uralkodó mérték. Lederer Emma: Régi magyar űrmértékek. Századok. 1923. 1—6. 134. — Itt Székely Benjámin mégis pozsonyi köblöt említ, mely 125 liter, szerinte 94 kiló volt. Szerintünk a pozsonyi köböl 94-től 100 kilóig terjed, fajsúlytól függően. 34. Székely Benjámin: Ireg története. Kézirat. Ráday Levéltár. 35. Velics—Kammerer idézett műve. II. XXIII—XXIV. 36. A három összeírásból a megközelítőbb vagy helyes helységnévleírást választottam. 37. Káldy-Nagy Gyula szerint Püspök Székely NagyszékeHyeL Paraszt- vagy Parrag Székely pedig Kisszékellyel azonos. Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest. 1960. 55. 56. 38.1574-ben Csol. szintén 33 adózóval. 39. Kemecse Kéty és Tevel között feküdt. — Weidlein János: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok. 1934. Pótfüzet. 40. Papp István szerint a mai Bogaras puszta helyén feküdt. 41—43. Csak a defterből tudjuk, hogy nemcsak a Szakály melletti Tárkány volt Tolna megyében. 44. Velics—Kammerer idézett műve. II. 388—389. 45. Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya. 1938. 74. 46. Dr. Horváth Árpád: Szakcs mezőváros története. 1969. 53. 47. Takáts—Eckhardt—Szekfü: A budai basák magyar nyelvű levelezése. 48. Erdélyi László: Pisky István tihanyi kapitány számadáskönyve 1585—1589. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1905. 49. Erdélyi László idézett műve. 50. Szekfü: Magyar történet. III. 220., 339. — Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. Budapest. 1963. 157—160. 51. Takáts—Eckhardt—Szekfü: Budai basák magyar nyelvű levelezése. 52. Szekfü: Magyar történet. III. 429—432. 53. Kenéz: bíró és telepítőgazda egyszemélyben, vagyis mindkét feladatkört gyakorló falusi vezető. 54. Kalugyer: görögkeleti szerzetes. Szekfü: Magyar történet. III. 432. 55. Balondvár párkány a Balaton somogyi partján, Szemestől északkeletre feküdt. 56. Egy hűbérbirtoknak a törzshűbértől különválasztható és külön is adományozható része. 57. Velics—Kammerer idézett műve. I. 349—352. 58. Ugyanott. Eredetileg 1 magyar arany 75 akcse, 1591-ben 120 akcse. Fekete Lajos— Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550—1580. Budapest. 1962. — Velics—Kammerer idézett műve. I. LIV. 98