Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

nán „s keze alól számos tanult és jeles ifjú került ki, akik a külföldi iskolákra is ellátogattak ama 22 év alatt". Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Budapest. 1974. 12—20. 90. Dr. Juhász Kálmán: A szentferencrendiek lelkipásztorkodása. — Szabó György Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben. 91. Földváry László: Adalékok a Dunamelléki evangélikus-református egyházkerület történetéhez. 147. 150. 210. 92. Csánki Dezső: Somogy vármegye. Budapest. 1910 körül. 546. Tótkeszi néven. Esetleg az Ozora melletti Tóti is lehet, ennek 1680-ig magyar lakosai vannak. 93. Földváry László idézett műve. — Thury Etele: A Dunántúli református egyházkerület története. 236. 94. Adatok a Tolna megyei reformátusok történetéhez. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1896. 509. — Székely Benjámin: Ireg története. 95. A íerencrendi szerzetesek, kik a Szege-alsóvárosi kolostorból „Szent-Endre, Buda, Fejérvár, Simontornya, Baja, Zombor, Arad és Temesvárig járkáltak, látogatták meg a hódoltsági helyeken lakó katholikus híveket"; Földváry László idézett műve. 30. 215. 96. Dzsámi nagyobb, mecset kisebb mohamedán templom, előbbi 6—10—12, utóbbi 2—6 szolgáló személyzettel. 97. Velics—Kammerer idézett műve. I. 424. 429—430. 98. Velics—Kammerer idézett műve. I. LIV—LV. — Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei. Budapest. 1975. 48. 1642 után már 250 akcse egy arany — és körülbelül 100 akcse 1 magyar forint. 99. Erdélyi László idézett műve. 100. Eszterházy Miklós nádor írja még 1620. december 8-án II. Ferdinándnak, hogy a Kanizsa elleni végek katonái — noha három év óta nem kaptak zsoldot — hűségesek a császárhoz. A valóság az volt, hogy a császáriak seregében küzdő magyarok közül (akárcsak Bocskai idején) sokan elszökdöstek és Betlen híveihez álltak. Nagy László: A Bocskai szabadságharc története. 195. 101. Velics—Kammerer idézett műve. I. XXXVIII. 102. Perényi Ferenc, Betlen Gábor hadvezére és a felső-magyarországi vármegyék megállapítása 1626-ban. — Lehoczky Tivadar: Árszabályzatunk történetéhez. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. 345. 103. A több szandzsákból álló pasaság, „vilajet" parancsnoka. 104. Velics—Kammerer idézett műve. I. XXVII. 105. Szalay László: Galántai gróf Eszterházy Miklós. III. kötet. 106. Részben első neje, az 1619-ben elhunyt Dersffy Zsófia, de főként Nyáry Krisztina révén, kit 1624-ben vett nőül, jutott e hatalmas birtokhoz. Azonban Eszterházy Miklós életében nem látunk magyar részre szóló adóösszeírást, csak olyat, amelyben tisztázni próbálják az itteni birtokához tartozó helységeket. ö maga nem volt nagybirtokos, atyjának mindössze egy portája van, ki még ebből is kitagadta Miklóst, mivel az jezsuita hatásra a katolikus hitre tért, alig 18 éves korában. Mágocsi Ferenc kassai kapitány mellett kezd szolgálatot vállalni, kinek fiatal özvegyét veszi nőül s vele kapja Munkács várát és uradalmát s részben a kaposvári uradalmat. A munkácsi uradalomért, melyet a béke értelmében Betlen Gábornak adnak, kapja meg Kismartont és tartozékait, 400 000 forint lefizetése mellett, zálogképpen. (1648-ban fiai váltják meg, 60 000 forint felülfizetéssel.) A gazdag Turzó Imre özvegyének, Nyáry Krisztinának kezével pedig Pápa, Ozora, Dombóvár és részben Kaposvár birtoka jut kezéhez, az utóbbi három mint Nyárybirtok. 1625-ben nádorrá választják, s a következő évben megkapja Fraknó várát a grófi címmel. 107. Velics—Kammerer idézett műve. 715—719. 108. Országos Levéltár. Eszterházy levéltár. Miklós nádor iratai. 109. Blandl György: Nagymányok község története. 19. 110. Takáts Sándor: Magyar küzdelmek. I. 146. 111. Országos Levéltár. Eszterházy levéltár. P. 108. Rep. 35. Csomó: 250. Fasciculus I. Numero 190. 112. Egyetemi tankönyv. Magyarország története. 1526—1790. 113. Felessen: sokan. 114. Országos Levéltár. Eszterházy levéltár. P. 108, Rep. 35. V. 608. 115. Takáts Sándor: Magyar küzdelmek. I. 133. 116. Komissziót instituált: intézkedést rendelt. 100