Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

55. Puszta No 11, Magyar No 19, Rácz 36, Fr. 575, Csizma 19, Pap.—K. 29. Eleőször, hogy ezen falukat megh szállathatni és megh oltalmazhatni, az adótis föllyebb köll verni. Másodszor. Az Tamási Jószágh közös lévén az Simon Tornyai Jószággal, mind Simon Tornyai név alatt mondatnak a faluk, az kire jól köll vigyázni. Harmadszor. Vagyon mégh csak nem száz puszta faluhely, Kiknek már az nevek is nincz megh írva, de az polgárságh alkalmasint tugya, Kinek végére Köll menni és ezen laistromhoz annectálni. Negyedszer. Valamint föllebb megh van írva, az Szerént kölletik Ki szedni az adót, de az Csizmák, Papucsok Kapczástul Szépek és jók legyenek, Kire ma is köll vigyázni. Dátum in Arcé Kismartony Die Tercia Mentis January A. 1675. Comes P. Eszterházy M. p. Amint látjuk az összeírásból, az Ozorához tartozó Somoly helység puszta már, de az írás szerint ez, míg élt, magyar helység volt. A Simontornyához tartozó másik Somolyt rácok lakják. Adorján rác lakosai 1669-ben elfutottak. Az Ozorához tartozó Somoly után következő Tótit az egyik Tahának sejtjük, ugyanis míg Tahit volt magyar helységnek és pusztának írják, egy rácok lakta Tahának is kellett lennie ebben az időben, amint a következőkben szereplő Guary Miklós féle jegyzék is igazolja. A hajdan magyar Közép-Majsa is puszta már.

166 Csernéd még lakott, nekik s a szakályiaknak külön malmuk van, a szakályiaké a „hajójárásnál", mely csónakokból, vagy tutajokból összetákolt híd lehetett, a csernédieké pedig följebb, egy kétkerekű malom, amint a későbbi tanúvallomások vallják. Ha a szakályiak hidjai átrepülnek a Kapóson, a csernediek agyonlövöldözik őket. Ebben az időben is jártak a környékbeliek a csicsói szent kútra ájtatoskodni, vallja az egyik volt csernédi rác tanú később, azonban maga Csicsó lakatlannak látszik, mert mint pusztáról beszélnek róla. A kis- és nagymajsaiak, tárkányiak és szakályiak a csernédiektől bérelnek erdőt, a Berény meletti rekettyeiek pedig a Kapósra jártak úsztatni birkáikat.

167 Mint már említettük, az állítólag Kolonich-kitalálta, protestáns prédikátorok elleni per során 1674-ben a dombóvári kálvinista prédikátort, Rejczi Andrást is Pozsonyba idézik, de hogy mi történt vele, többet nem tudunk róla. Annyi bizonyos, hogy Dombóváron ma is van Rejczi család. Nem tartozik feladataink közé, hogy e pert részletesen tárgyaljuk, csak annyit jegyzünk meg, hogy a bécsi kormány a budai basával való levelezéssel, s az erdélyiek kezdeményezte felkelés részeseiként vádolta a kálvinista és luteránus prédikátorokat. A hanyatló, gyengülő török uralom miatt a választott bíróság keze hódoltsági területekre is elért, legalábbis összeíratták itt is őket. Természetesen a kurucok sem maradtak adósok a katolikus papság és a katolikusok üldözésével, templomok elfoglalásával.

168 Koppány Tartományban lévő Faluknak Száma és adója 1679. Esztendőben, íratott Csobánczban, Dátum 16 Septembris. 1. Bedegh. Magyar. 16 forintot. 2. Értény. Magyar. 8 forint, 2 papucs kapczástul. 3. Báté. Puszta. Magyar. 1 papucsot kapczástul. 47