Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

3. Gergyen a Duna mellett fekszik a Száraz és Daróczy családok birtoka. Itt bőséges a viza halászata. A szántóföld a Duna felé itt lejtős és gyenge termést szokott hozni a gyakori kiöntés miatt: a beljebb fekvő földek azonban gazdag termést hoznak. 4. Szentgyörgy a Fiáth és Fördős családoké, a Duna mocsaras ágánál fekszik. A földje bőtermésű, habár erdős és göröngyös. 5. Fadd a Duna mellett fekszik, termékeny és erdős határral; magyar település tótokkal és németekkel keverve. Petrovszky birtok. 6. Üjpalánk puszta hely, de a dunai átkelő miatt nem mellőzhető. Erre vezet az országút Szekszárdra. 7. öthényt magyarok lakják, művelik, Szekszárdhoz közel fekszik a Sárvízen túl.

33 termékeny vidéken. 8. Dits (Decs) népes helység, a szekszárdi apátság birtoka. Az előbbi falutól két mérföld távolságra fekszik, és bőven termő, akár a földművelés, akár a halászat tekintetében.

34 9. Pilis a Duna és a Sárvíz összefolyásánál, a bátai apátság jószága. A termékeny szántóföldjén és bőtermő gyümölcsösökön kívül jó halászóhelyei is vannak. 10. Agárd az előzőtől nyári napnyugat irányában fekszik. Rácok lakják.

35 11. Gajdács a Petrovszky család kicsiny birtoka szép nemesi kúriával. Földje homokos, de termékeny, és méltó a magyar lakosaihoz. Tolnától másfél mérföldre fekszik déli irányban.

36 12. Dorogh a Sárvíz mentén fekszik, a Lengyel családé. Földje termékeny, itt-ott ligetekkel és erdővel borítva. 13. Györköny egyenlő távolságra fekszik a Sárvíztől és Dorogtól, annak az útnak mentén, amely az egy mérföldre levő Paksra vezet. Sűrű magyar és német lakossága van, földje földművelésre nagyon alkalmas.

37 14. Kölesd a Mercy-jószághoz tartozik. Szentlőrinctől egy mérföld távolságra esik dél felé. Itt már hegyes a vidék, de azért nem terméketlen. A föld kamatosán adja vissza a bevetett magot. Egykor magyarok lakták, de most már németek,

38 telepedtek ide. 15. Ide csatlakozik a két Tormás, olyan közel vannak egymáshoz, hogy szinte várost képeznek. 16. Medina a Gindlyek birtoka, földje kitűnő gabonatermő volna, ha rác lakói, a földművelésnek ezt a kedvező lehetőségét jobban kihasználnák. Az elő.33. Az öthényi föld is igen csekély, a Duna és a Sárvíz kiöntéseitől sokat szenved. .34. Decs falu nem a szekszárdi, hanem a bátai apátsághoz tartozik. Pilis híjával van minden haszonvételnek. .35. Agárd a Sárvíz mellett fekszik, földje valamivel termékenyebb, erdeje nincs csak kicsiny bozótosa van. Rétjeit a gyakori áradások károsítják. A szekszárdi apátság birtoka, lakosai pedig magyarok. .36. A falu, amely itt Gajdácsnak neveztetik. Zéczének mondandó, mert a király ily néven adományozta. Gajdács egy puszta, amely Béczéhez tartozik. A falu Tolnától két mérföld távol van. .37. Györköny földje hasonlóan homokos és a Meszlényi család birtoka. Szomszédos vele Bikács falu, ez az újonnan létesült település, ahol magyarok és németek laknak. Földje homokos, rétje kevés, a Sárvíz kiöntéseinek nagyon ki van téve. Erdeje is van, a lakosságnak, szükségleteinek megfelelően van ellátva, ha nem is bőségesen. .38. Kölesdet városnak mondja, ma is magyarok lakják. Továbbá Kölesd, Tormás, Medina, Zomba, Kakasd, Belac, Bonyhád a völgységi járáshoz tartoznak. Zomba egy mérföldnyire van a Sárvíztől; a völgységi járáshoz tartozik. 350