Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

I.§. TOLNA Lázius szerint ez Altinium híressé vált Attilának a rómaiak feletti győzelmével híressége a magyar királyok alatt fényes országgyűlések voltak Tolna Istvánffy szerint

3 egykor híres város volt, 16 mérföldnyire Buda alatt délre a Duna partján. Lázius, amint már említettük úgy véli, hogy Tolna Altiniumnak, a rómaiak egykori kolóniájának helyén fekszik és a nevét a későbbi lakosok nyelvén Altiniumból lerövidítve megtartotta. Ezt alig vitathatom. Valószínű, hogy ez az a Tolna, ahol az Attila által megvert római sereg menedéket keresett; s nem az ausztriai Thulna, melyet Bonfinius állít.

b Nehéz lett volna a rómaiaknak Ausztriába felhatolni, mert a hunok Sicambriát és a szomszédos helyeket megszállva tartották; inkább hihető, hogy a Duna mentén ereszkedtek le, Altinium akkor még virágzott és Niceforusztól tudjuk, hogy Theodosiusz római császár akkor Konstantinápolyban tartózkodott és innen küldött csapatokat Pannóniába.

0 Akárhogy legyen is, Tolna egykor híres volt, ami abból is kitűnik, hogy II. István király atyjafiát Bélát fiává fogadta, s itt rendelt neki királyi jövedelmet, hogy feleségével együtt rangjához méltón éljen.

0 Kétségtelen, hogy a mohácsi csata előtt bővében volt minden javaknak, amit Istvánffy is állít.

e Mondja ugyanis, hogy mikor Lajos király Tolnára érkezett, amely nevezetes város volt, bőven ellátva élelemmel és hadi felszereléssel; kivált abban az időben, mikor Lajost hadseregével együtt oda várták. Bizonyos, hogy Lajos király kedvelte ezt a várost, mert amint említettük, országgyűléseket is tartott itt.

f Lajos király vereségével a város hírneve is szertefoszlott, jóllehet akkor is, amikor a török kényuralomnak volt alávetve, nemcsak a lakosságát őrizte meg, hanem a keresztény szertartások gyakorlatát és nevezetes gimnáziumát is. Ez volt 1584. év körül, ha ugyan hitelt adhatunk a szemtanú Löwenklannak. Még korábban 1554-ben írta Busbecq, aki akkor Konstantinápolyba utazott :§ Láttuk ezen az úton Tolnát, Magyarországnak ezt a híres városát, melyről nem hallgathatunk a kitűnő fehér bora és a lakosok emberszeretete a) Istvánffy krónikája — Műve: Nic. Istvánffy Pannonii historiarun de rebus ungaricis libri XXXIV. — Istvánffy Miklós Magyarország történetének 34. könyve a magyar ügyekről. b) lib. 3. f. 48. ön. 1. c) hosszasan vitatja ezt Lázius Comentad. Reipubl. Rom. lib. 12. sect. 1. cap. 9. p. 1118. 119. — római birodalom emlékkönyve 12. könyvében 1. felosztás, 1. fejezet 9. lap, ahová az olvasót utasítjuk. d) Bonfini szavai Dec. lib. 6. p. 252. 29. — Bonfini műve: Rerum Ungaricarum decades quatoor: a magyar ügyek négy decádja 6. könyv. 252. 1. e) lib. 8. p. 120. 37. Istvánffy i. m. 8. könyv 120. lap. /) 1518-ban, miként ezen évi decretumok tanúsítják. g) Epistola I. — Busbecq az 1554. évi Konstantinápolyi utazás levelei. 344