Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327
urak újító igyekezete hozatta ide azokat. A sertések különböző nagyságúak. A legnagyobbak azok, amelyeknek nagy, lecsüngő fülük van és amelyeket másutt mint már mondottuk, ziskának neveznek. Ez a fajta azonban itt ritka és csak rác lakosoknál otthonos. Vadállatok egykor sűrűn fordultak elő ezen a vidéken, de a téli vagy nyári szálláson levő katonák kíméletlen vadászatokkal már kiirtották őket. Szaporodásuk érdekében a megyei hatóság rendelete eltiltotta a jobbágyokat a vadászástól. Ügy véljük azonban, hogy ezzel nem sokra mennek, mert a vadászathoz hozzászokott katonaság nem akarja maga magát ettől megfosztani, hacsak nem találnak megfelelőbb orvoslást erre a dologra. Egyébként különösen a szakadékos hegyekben, berkekben és erdőkben otthonosak a szarvasok, dámvadak és nyulak. Nem nélkülöznéd a hiúzokat és a hozzájuk hasonló állatfajtát sem. Ügy értesülünk, hogy medvék nincsenek, mivel azok a szakadékos hegyekben, rengetegekben szeretnek élni, amilyenek erre nem találhatók. Gyakoriak a madarak, nemcsak az erdeiek, hanem a víziek is. Daruk, túzokok, fácánok, nyírfajdok, fajdok ugyancsak a foglyok olcsó áron kaphatók. 17 A vízi madarak bizonyára jobban elszaporodnának, ha a parasztok gonoszságból, vagy tudatlanságból, mielőtt a tojók kotlani kezdenének, a lerakott tojásokat el nem vinnék a fészekből. Szükséges volna, ha a megyei hatóság, vagy a földesurak büntetni rendelnék az ilyesmit, s így fékeznék meg ezt a gonoszságot. A halak sehol sem olcsóbbak mint itt. Három négy font pontyot, csukát, harcsát és másfajtát egy garasért vesznek, de azoktól, amelyeket a Sárvízben és más iszapos folyókban fognak, a finom ízlésűek menekülnek, mivel az ízük a hozzá nem edzettekben undort vált ki. a vadállomány megfogyott a szabad vadászat miatt ezért megtiltották erdei és vízi madarak halak .17. Túzokot ritkán látni, hacsak nem azokat, amelyek a szomszédos síkföldi vármegyékből ide átrepülnek. Az sem helytálló, hogy erdős helyeken jobban megmaradnak, mint másutt. A lakók nem veszik hasznát a madaraknak, még ha lennének is. Az értékesebbeket ugyanis, mint a foglyokat, szigorúan őrzik, a többiek pedig — mint említettük — ritkábbak, nemhogy ebből a lakosságnak haszna lehetne. 22 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 337