Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

val van hasznára a lakosságnak; de néha veszélyes is a pocsolyák és a mocsaras partok miatt. III. Kapós a harmadik folyó; ez a somogyi megyéből jön és Dombó váránál öleli Tolnánk magához. Kanyarogva folyik a hegyek között és itt is nádasok szegélyezik. Mocsaras partja alig különbözik a Siótól és Sárvíztől. Bőven öntözi a Dombó vára alatt fekvő Szakály helység és Pincehely földjeit, melyeket hidakon át lehet megközelíteni. Simontornya vára felett egyesül a Sióval, alatta pedig mindkettő nádasokkal elborítva a Sárvízbe ömlik. Nem kevésbé halbő mint a többiek, a hal azonban, mert mocsaras vízben él, mocsaras illatú és kellemetlen ízű. Végül utolsó a IV. Kupa.

12 A folyó hasonlóan a somogyi tájon ered és Kupánál lép megyénk területére. Innen változatos területet öntözve egyesül a Kapóssal. A Kapós honnan jön ennek természete a Sióval egyesülve a Sárvízbe ömlik A Kupa a somogyi vidékről folyik ide v.§. A levegő a Dunánál egészséges, itt erőteljes és eleven a lakosság. A pocsolyák között és a mezőkön a nagy hőség, részint a tespedő vizek miatt sűrűbb a levegő. Egyébként a környék földje bőségesen gabonatermő. A Paks város és Györkony helység közötti rész a sivár homok miatt gyengébb minőségű ugyan, de a többi része termékeny.

13 A felületesen megmozgatott termőföld puhán befogadja a magot, a vidéket át- meg átszövő számos patak pedig bőségesen öntözi, s így a terményeket kamatostól adja vissza, kiváltképpen a búzát, amely kitűnően terem. A rozs ugyanis magtalan, hacsak nem búzával kevert. Jól terem az árpa és a többi vetemény. Ezek közé számítjuk a kukoricát is, melyet a bennszülöttek török búzának hívnak.

14 Az 1726-os aszályos évben a kukorica olyan jól fejlődött, hogy amikor az egyéb veteményben hiány volt, egyedül ennek bő termése mentette meg a földművelőket az éhezéstől. Díszlik a zab is, de egyes telepesek inkább piros búzát vetnek az igás lovaknak házi takarmányul. A hüvelyesek között a borsó fejlődik legalevegő sajátossága a föld termékenysége különböző leginkább mely vetések teremnek .12. Kupa helyett Kopányt kell mondani, ezt a folyót ugyanis így nevezi a köznép és az egész megye, amelyben ered. .13. Maga a föld legnagyobb részében homokos, mégpedig annyira, hogy a földnek tulajdonsága magát a gabona fajtáját is nem ritkán megváltoztatja, s ezért a búzából rozsot érlel, a földművesek nagy kárára. Ez nemcsak a Paks város és Györkony falu közti rész hiányossága, hanem ebben szenved Dorog, Kajdacs, Szentgyörgy és Tolna, sőt az egész környék is. .14. A török búza ebben a megyében alig található, kivéve azt a keveset, ami némelyeknél a kicsiny kertecskékben megterem. Ugyanez, vagy majdnem ugyanez áll a tenkelyre is. 335