Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
„... népi demokráciánknak nem megfelelően működik, sőt a demokráciával szembehelyezkedően viseltetik. Már kétízben... előfordult, hogy szaválókórust állítottak össze, és kint a szabadban, illetve helységben tiltakoztak a demokrácia ellen...: — nem ilyen demokrácia kell nekünk, — ez nem demokrácia, ez nem szabadság, nekünk igazi szabadság kell." Az általuk rendezett előadások is a demokrácia ellen irányulnak. Nyíltan szembehelyezkedtek a Magyar Köztársasággal. Megtagadták május 1-én való részvételüket, mert ők „felsőbb intézkedést nem kaptak". A nemzeti bizottság az egyesület feloszlatását kéri a belügyminisztertől. 228 Még veszélyesebbek a Mindszenty-féle reakciós támadások, amelyek egyházi köntösben, a kultúra álarcában lépnek fel a népi demokratikus államrend ellen. Történelmi szükségszerűségként adódik tehát, hogy az államosítások a kulturális területen is bekövetkezzenek (iskolák, könyvkiadás, mozi, színház, múzeum, levéltárak stb.), és a szabadművelődés népi demokratikus korszakát forradalmi időszak váltsa fel. összefoglalás Az elmondottakból következik, hogy a felszabadulás valóban alapvető változásokat eredményezett — akárcsak az egész országban — megyénk kulturális életében is. Mint láthattuk, az ellenforradalmi korszak roppant súlyos örökségével kellett megyénkben elindulnia a népi demokratikus forradalmi korszak szabadművelődésének: alacsony volt a dolgozó tömegek kulturális színvonala, a népművelés különböző formái fejletlenek, de ennek tartalmi megfelelőjeként az ideológiai és kulturális élet népellenes, reakciós szelleme, a jobboldali, klerikális és fasiszta áramlatok szinte osztatlan egyeduralma, az antidemokratizmus, a faji és nemzeti gyűlölet szinte mindent átható eszméi, másrészt a ponyvairodalom és a giccs nyomasztó súlya, a kulturális élet minden területén éreztetik hatásukat. 229 Az elindulást és a kibontakozást nehezítette, hogy a kulturális élet területén — főleg kezdetben — különösen gyenge volt a szocialista, baloldali vagy akár csak polgári értelemben vett demokratikus irányzatok befolyása; ráadásul ezek az irányzatok még erősen szétaprózottak is voltak. Mindehhez járultak még megyénk igen súlyos gazdasági helyzetéből fakadó nehézségek is (vármegyénk költségvetése ebben az időszakban minden évben hiánnyal zárt), melyek gyakran a kulturális tevékenységnek az elemi feltételeit is alig tudták biztosítani. Az értelmiség súlyosan nehéz anyagi helyzete is hátráltató tényező volt. 230 További nehézségek is adódtak. Az ország felszabadulásával megyénkben is új fejezet kezdődött a népművelés történetében, amelynek legfőbb jellemzői közé tartozott, hogy megnőtt a művelődésre várók száma és lényegesen megváltozott az abban részt vevők összetétele is, de fokozatosan változtak meg azok a tartalmi jegyek is, amelyek az új magyar művelődésügynek magját képezték. Mindezeknek a változásoknak új szervezeti, irányító szerkezetet is kellett teremteni, — másrészt — megkülönböztetésül a polgári kortól — attól eszmeileg is el kellett határolni. Az eszmei elhatárolás létrehozza a szabadművelődés fogalmát, mely fogalom maga is jelentős változáson ment keresztül 1945— 316
