Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Az 1946-os évben az aratóünnepek válnak mindinkább szervezettebbé, népünnepély, bemutató és bemutatkozás jellegűvé. Nem hiányzik a népviselet, a kenyérszegés, a cigányzenekar sem. Kiemelkedőek a június 29-i alsónyéki, bogyiszlói, bátai (ezt az MKP rendezte) és bátaszéki aratóünnepek. Ennek az évnek másik jelentős rendezvénye a Szekszárdi Bornapok, amelynek különös érdekességét a sárközi kiállítás gazdagsága adja (1946. szeptember 7.). Az 1947-es év rendezvényeiből az egyre szaparodó falunapok mellett a június 3—4—5. napokon megtartott szekszárdi Székely Napok a legjelentősebbek, melynek keretében hangverseny, népművészeti és képkiállítás, a paksi híres dalárda és a szekszárdi művészek bonyhádi látogatása, valamint a népi műsoros délután szerepelt. A több napos gazdag kultúrműsor jó alkalmat adott a megyénkbe települt székelyek kultúrájának megismerésére és hozzájárult ahhoz is, hogy Tolna megye közvéleménye jobban fogadja be a beilleszkedni akaró, de gyakran tűrni kénytelen, s tiszta magyarságukat, népi kultúrájukat gazdagon megőrző székelyeket. „Választóvíz volt a székelyek 3 napos bemutatkozása. Egy kis társadalmi vizsga — írta a megyei lap. — A legtöbb erőt sugárzó műsorszám a szaválókórus volt (Petőfi: A nép nevében). Lelkesen, forradalmi tűzzel adták elő a székely fiatalok, de voltak, akik fanyalogva tapsoltak csak .. ,"

181 Az év másik nagy rendezvénye a decemberben megrendezett Szekszárdi Kultúrnapok, amely már a centenárium jegyében zajlott, s helyet adott a 48-as kultúrversenyek megyei rendezvényeinek is. Tömegeket mozgósító rendezvény volt, melyen 300 munkás, paraszt és diák vett részt. Az 1948-as évről, a centenáris ünnepélyek, a rendezvények nagy számáról még szólunk. Itt csak egyetlen központi rendezvényre irányítjuk rá a figyelmet, a Dombóvári Kulturális Napokra, melyet a rendezők a Dózsa Nap köré csoportosítottak. Gazdagságára éppen sokirányúsága a legjellemzőbb: népművészeti, képzőművészeti, tanügyi kiállítások, értelmiségi ankét adták a május 20—24-ig tartó kulturális bemutatkozás programját. A sárköziek bemutatkozása mellett ott találjuk a szekszárdi múzeum 48-as gyűjteményének kiállítását, s elsőként mutatkoznak be — sikerrel — a szekszárdi tárlat mellett a dombóvári képzőművészek is sajátos, fiatalos, új felé mutató képeikkel (pl. Sarkantyú Simon). Érdekes színfoltja a rendezvénynek az MSZMT műsoros díszközgyűlése, ahol Gorkij életéről és a szovjet művészetről hangzik előadás. A Dózsa-ünnep szónoka Veres Péter. Szavait ismételjük: „A józan paraszt a szekeret nem húzhatja ki a sárból hátrafelé, mert nem akar mégegyszer keresztülmenni rajta. Akármilyen keserves is, de előre megyünk, ki a sárból, az ország valamennyi dolgozójával együtt, hogy virágzó, gazdag és művelt országot teremtsünk!" Nyilvánvalóan érződik, hogy a népi, paraszti magyarság szellemében rendezték meg a dombóvári kultúrnapokat.

182 Falujáró mozgalom Az MKP KV 1946. szeptember 20-i felhívása nyomán — bár kicsit késve — megindul a falujáró mozgalom megyénkben is. Ebben elsősorban a népi kollégiumok kultúrcsoportjai mutatnak példát. A szekszárdi népi kollégium több ízben tart műsoros estet a környező községekben, pusztákon (1947. májusban Ózsák pusztán, 1948. áprilisban Harc, Csatár-telepre viszik a népi kultúrát a dolgozó parasztok számára). 303