Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
őskortól a honfoglalásig összefoglaló könyvei. Régészeti működésének elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta, de a müncheni antropológiai társulat és a római árkádiai akadémia is. Dr. Nóvák József múzeumvezető az indítvánnyal kapcsolatban azt javasolja az alispánnak, hogy a múzeum névadója valóban Wosinsky Mór legyen, a múzeumi keretben megvalósuló Közművelődési Könyvtár pedig Apponyi Sándor nevét vegye fel, hisz utóbbi híres bibliophil is volt. Ennek alapján a múzeum teljes nevének a következőt javasolja: Tolna vármegye Wosinsky Mór Múzeuma és Apponyi Sándor Közművelődési Könyvtára. Az alispán egyik javaslattal sem ért egyet. 1947. augusztus 29-i válaszában leszögezi, hogy az alábbi tények alapján az eddigi elnevezésen nem kíván változtatni: A vármegyei múzeum alapításának eszméje mintegy 100 évvel ezelőtt vetődött fel az akkori tisztifőorvos Libbald Gyula elgondolásában, aki erre a célra ajándékozta a vármegyének több ezer darabból álló muzeális gyűjteményét. Ez egy múzeum alapja lett, amit a megye és mások további adományokkal gyarapították. Ez a múzeum a Bach-korszak idején ismeretlen módon megszűnt, de emléke fennmaradt. A mai múzeum eszméjét és alapját gróf Apponyi Sándor lengyeli földbirtokos vetette meg 13 791 darabot kitevő muzeális gyűjteményének a vármegye részére történő odaadásával. Ezt követte Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános 7695 darabot kitevő ajándéka, mely ugyanabban az időpontban együttesen megvetette a mai múzeum alapját és a vármegyét arra késztette, hogy létrehozza a mai épületét. Az alispán véleménye szerint vétenénk az igazság ellen, ha a másik alapító emlékét elhomályosítanánk, hisz Apponyi Sándor nemcsak gyűjteményét ajándékozta oda, hanem ő tette lehetővé, hogy a múzeum a lengyeli leletek révén tudományos körökben messze földön híressé vált. Az alispán másik indokként azt hozza fel az indítvány elutasítására, hogy a múzeum a levéltárral együtt van az épületben, s mivel nem önálló intézmény, az elnevezés megváltoztatása ezért sem indokolt. 140 A múzeum közművelődési tevékenységeként kell megelítenünk azt a tényt is, hogy 1948 elején első otthont biztosít a vármegyei könyvtárnak. Ezen túlmenően az igen lelkes, ügybuzgó igazgatója mint a városi szabadművelődés ügyvezetője, mindent elkövet annak érdekében, hogy a sok objektív nehézség ellenére is a múzeum a vármegye közművelődési vérkeringésében maradjon. A félévszázados vármegyei múzeum mellett egy székely múzeum is születőben van 1947-ben. A VKM a székely telepesek központjában, Bonyhádon veszi tervbe egy székely múzeum felállítását, s annak megszervezésével Herepei Jánost, a sepsiszentgyörgyi múzeum volt igazgatóját bízza meg. Az igazgató kettős feladatot kap: 1. Székely múzeum létrehozását, melynek egyúttal tudományos tevékenységet kell végeznie. 2. Székely Táj- és Népkutató Intézet felállítását, amelynek közművelődési munkát is kell végeznie. A felállítandó intézmények célja a tárgyi és szellemi kutatás (eredeti szokások, hagyományok, népművészeti vonások megtartása és a beilleszkedés problémáinak kutatása). 141 A minisztériumi döntés előzményeiről a Hazafias Népfront Honismereti Bizottságának Honismeret című kiadványa 1975. évi 5—6. számában olvasha19 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 289
