Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Túl a gondokon — amelyekből bőven akadt megyénkben is — az állapítható meg, hogy zenei életünk jó alapokkal várta a kultúrforradalmat, a zenekedvelő munkás- és paraszttömegek már elindították azt az egészséges folyamatot, mely lehetővé tette, hogy a szocialista forradalmi időszak sokkal jobb politikai és anyagi körülményei között lendületesebben folytatódhassék a munkások és parasztok bekapcsolódása a komolyzenei életbe és az énekkari mozgalomba. Filmvetítések A háború előtt, 1938-ban mindössze 14 mozi működött megyénkben. Ez a szám vajmi keveset változott a háború alatt. Ha ehhez a háború pusztításait hozzávesszük, elkeserítő kép rajzolódik ki e téren is megyénkben a felszabadulást követő hónapokban. A pártok közötti versenyfutás a mozik birtoklásáért is folyik. A szekszárdi mozi például a felszabadulás után az egyik munkáspárt kezelésébe került és hónapokig közmegelégedésre működött, de az országos „pozícióosztás" során a moziengedélyt a Kisgazdapárt kapta. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy aki mozizni akart, annak nem volt engedélye, akinek viszont engedélye volt, nem volt szívügye, s a város mozi nélkül maradt. Nagy huzavona után, 1946. október 5-én kezdte meg vetítéseit a „Világ Mozi" a Kisgazdapárt Mozgókép Rt. kezelésében az Iparos Székházban. (A Garay téri épületét, a jelenlegi Nagyvilág művészmozi helyiségét renoválták, csak a helyreállítás után kerülhetett a mozi végleges helyére.)

114 A pártharcokra legjellemzőbb példa a dunaföldvári MKP határozott fellépése. 1945. április 12-én hivatalos iratban kéri a dunaföldvári nemzeti bizottságtól a nagyközség mozgóképszínházának kizárólagos fenntartási jogát. Pontosan egy hónap múlva az NB határoz is: „Tolna vármegye főispánjának tájékoztatása nyomán az NB felhatalmazza a helybeli kommunista pártot, hogy az itt feltalálható mozigépet foglalja le és vegye használatba, majd fokozatosan a bevételből a tulajdonosnak kifizeti a köztük megállapítandó részletekben."*

15 Érdekességként érdemes megemlíteni a bátaszéki Uránia Filmszínház 1945. július 15-i moziplakátjának adatait: A film címe: Bűnös vagyok Főszerepben: Mezey Mária, Csortos Gyula, Greguss Zoltán, Rácz Vali, Kamarás Gyula. Helyárak: Padsor 2,5 Pengő; Támlásszék 5 Pengő; Páholy, erkély, zsöllye 8,33 Pengő, és megdöbbentő megjegyzés: „Minden jegyhez hozzászámítunk 20 százalék fényűzési forgalmi adót is/"

116 Az alispáni iratokbói az is kiderül, hogy mozgófényképüzemi engedélyt kérnek és kapnak már 1945. második felében Bonyhád, Dunaszentgyörgy, Űjdombóvár, Zomba községbeli lakosok, akik bérleti szerződés alapján végzik a filmvetítést községükben.

117 A dombóvári nemzeti bizottság iratai szerint a községben is működik mozi (Független Mozgó 1947-ben).

118 Mözsön a vetítést a korábbi, feleslegesen óvatos tűzrendészeti, egészségügyi és egyéb kifogások ellenére is engedélyezi az alispán 1947-ben.

119 A pártharcok és a magánosok helyi önkénye, gyakran uzsorája közepette zajló filmvetítések mellett kiemelkedő jelentősége van a Magyar—Szovjet Mű281