Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

— a bátaszéki gyermekkar, — egyéni számban: Szabó Margit. Ugyanitt a sárpilisi dalárda 2. helyezést ért el, de nem jutott tovább.

83 A Tolnamegyei Néplap 1948. március 3-i száma adja hírül, hogy a pécsi 48-as középdöntőben a szekszárdi gimnázium fiú-táncegyüttese nagy sikert aratott és az országos döntőbe jutott.

84 A versenyeknek sajnos árnyoldala is volt, s ez ismét a vármegye szűkmarkúságára utal. A vármegyei értekezletnek 1948. február 6-án tett jelentésében a szabadművelődési felügyelő keserűen jegyzi meg: „A 48-as események kapcsán sokkal gazdagabban felszerelt együtteseket megelőzve a vármegye 4 csoportja jutott az országos döntőbe. Anyagiak híján sajnos a legjobb erőket nem tudtuk mozgósítani, pl. a paksi dalárdát, vagy a gyönki gimnázium együttesét.'*

5 A vármegyei Szabadművelődési Hivatal is hirdet egyrészt községi versenyt, amelynek keretében a kultúrházak gondozottsága és látogatottsága, a könyvtárak forgalma, a színjátszó csoportok működése, a tanfolyamok, az előadások és hallgatóik száma kerül elbírálásra 1947. szeptember 1. és 1948. december 1. közötti időszakban. A községek kategórizáltan vesznek részt a versenyen. A győztesnek kijáró első díj: vetítőgép, második díj: 50 kötetes népkönyvtár. Ezzel párhuzamosan folyik a Hivatal által meghirdetett egyéni verseny is, amely írásbeli és szóbeli részből áll. írásbeli téma: Hogyan képzelem el községünk jövőbeli fejlődését? Szóbeli témakörök: Ki tud többet 1848 történelméből? Ki olvasott legtöbbet? Ki számol legjobban? A Hivatal által meghirdetett verseny jelszava: Tanultságunk a jövő záloga!

86 E versenynek igazán tömegmozgalmi jelleget a kultúrforradalom adott, olvasómozgalommá szélesítette ki. Az elmondottakat figyelembe véve örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk színházi élete is sok pozitív vonást tükröz. Ez legfőképpen abban mutatkozik meg, hogy megvan az igény a színházi műsorok iránt, nagyszámú, lelkes műkedvelő próbálgatja a színjátszás művészetét elsajátítani, s időnként komoly színvonalú előadásokra is sor kerül. Színházi életünk pozitív vonása továbbá, hogy a kezdeti anarchikus időszaktól a 48-as kultúr verseny ékig egy jól érzékelhető fejlődés tapasztalható. Ez mindenekelőtt a központi irányítás megszervezésében, a központilag kibocsátott színdaraboknak a műkedvelőkhöz való eljuttatásában, valamint az előadók felkészítésében mérhető le leginkább. Komoly pozitívuma e korszaknak az is, hogy megyénk munkás- és paraszttömegei próbálgatják és ízlelgetik a kultúra formáit, megtanulnak beszélni a közönség előtt, felszabadulnak gondolataik, társadalmi életet kezdenek élni, a nyilvánosság elé lépnek és lassacskán kezdik megszokni a szerepléseket. Mindez politikai életünk számára döntő. Mindezek mellett, e sok pozitív vonás ellenére is ránehezedik megyénk színházi életére a kor sok-sok gondja, problémája. Munkásosztályunk egy részét a polgári kor megfertőzte a giccsel, a nacionalizmussal, s benne él a klerikális szemlélet is.

87 Ezen túl most egyszerre megnő az igény a munkásdalok, mozgalmi indulók százai, jó színdarabok sokasága iránt, öntevékenységük kielégítésére jó népdalkiadványok kellenének. Próbálkozás történik a Szabadművelődési Hivatal részéről, azonban ez a tömegesen jelentkező megyei igényt nem tudja kielégíteni. Az ideológiai harc erőteljesebben 18* 275