Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A korábban már vázolt, háború előtti Tolna megyei helyzetet a háborús károk még tovább súlyosbították. Ennek illusztrálására csupán néhány adatot említünk: Jó néhány helyen elpusztult a könyvtár pl. Kajdacson, Sárszentlőrincen, Nagydorogon, Szedresen, Szakályon stb., de Pincehely 4000 lakosának is csak 191, Sióagárd 1800 lakosának 250, Sárpilis 900 lakosának 450 könyv áll rendelkezésére 1947 novemberében. A könyvtárak száma ebben az időben 42, megyei könyvtár nem működik. Ennél szomorúbb adat az, hogy alig mutatkozik érdeklődés a könyvek iránt, hisz még a Szabadművelődési Hivatal központi könyvtárának is havonta csak 31 olvasója van 1946. október és 1948. január közötti időszakban, s egy olvasóra e 15 hónap alatt átlag 1,7 kölcsönzött könyv jut.

60 A demokratikus forradalom — igen helyesen — a könyvtári állomány tartalmi megtisztítását tűzte célul 1945-ben. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány úgy rendelkezett, hogy meg kell semmisíteni a könyvnyomdák, könyvkiadó vállalatok, könyvkereskedők, köz- és kölcsönkönyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában levő minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtóterméket (könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, képes ábrázolat, filmek, zeneművek stb.). A Magyar Közlöny 1945. évi 54. és 59. számában a miniszterelnökség közzé tette a fasiszta irányú és szovjetellenes könyvek, filmek és zeneművek jegyzékét... így 388 író 573 műve (amiből 92 magyar író 117 műve, 33 író 42 német nyelvű műve), 116 filmalkotás, 25 zeneszerző 32 műve kerül megsemmisítésre meglehetősen nagy huzavonával, mert a reakció a sajtótermékek beszolgáltatását is szabotálja. Ezt bizonyítják a sorozatos és egyre fenyegetőbb hangú alispáni hirdetmények, amelyek szerint: „ ... akiknél a beszolgáltatási határidő eltelte után ilyen sajtóterméket találunk, azok ellen megindul a kihágási eljárás, amely internálássál is végződhet.. .'** Hogy erre valóban szükség is volt, azt ez az egyetlen példa is érzékelteti: A bátaszéki polgári iskolában pl. 128 fasiszta könyvet találtak.

62 A tisztogató selejtezések elmulasztása miatt kihágási eljárásra utaló nyomot viszont nem találtunk. Ennek egyik legfőbb magyarázata a nemzeti bizottságok akcióképessége, különösképp az MKP és SZDP képviselők határozott kezdeményezései. Az örökségként kapott szétaprózottság ellen indít hadat a Tolnamegyei Néplap 1945. november 24-i száma a népkönyvtárak újjászervezése felhívással. Követeli a népkönyvtárak létrehozását a községi közkönyvtárak összevonásával, melyeket a szabadművelődési tanácsok kezelésébe javasol adni. A könyvtárak fejlesztése, a haladó irodalom megszerettetése, a könyvek eljuttatása a legszélesebb tömegekhez több csatornán folyik ebben az időszakban : — a vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség „házikönyvtárának" fejlesztésével, — a népkönyvtárak létrehozásával (központi ellátmány útján, társadalmi akciók szervezésével), — vármegyei közkönyvtár mielőbbi létrehozásával, — vándorkönyvtárak létesítésével, — kultúrautóval a könyvnek a néptömegekhez való eljuttatásával, — a természettudományos ismeretterjesztő könyveknek, valamint a marxista klasszikusok műveinek széles körű terjesztésével. 268