Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A szervezés Tolna megyében is megindult. A községi egyesületek kb. 80%-a csatlakozott az országos szervezethez. A proletárdiktatúra győzelmével ez a művelődési munka szélesebb társadalmi alapokon, határozottabb irányban fejlődik tovább. A Magyar Művelődési Szövetség, az EPOSZ, az MNDSZ, az UFOSZ, a FÉKOSZ és a MOSZK felhívással fordul a demokratikus társadalmi szervezetek falusi csoportjaihoz és leszögezi, hogy a magyar demokrácia súlyos csapásokat mért a reakciós erőkre. Az ország végérvényesen a dolgozó népé lett. A letűnt uralkodó osztályok és a falu kizsákmányoló elemei azonban minden erejükkel ragaszkodnak régi hatalmukhoz és befolyásukhoz. A küzdelem kiéleződött a falu dolgozó népe és kizsákmányolói között, de az ország gazdasági és politikai fejlődése lehetővé és szükségessé teszi népünk kulturális felemelkedésének meggyorsítását. Ezért fokozott jelentőséget nyer a falvak népének felvilágosítása, melynek egyik legfontosabb eszköze a falusi kultúrmunka annál inkább is, mert a megvert reakció a falvak népének kulturális elmaradottságába veti reménységét. Arra számít, hogy ezt az elmaradottságot népellenes céljainak megvalósítására tudja kihasználni. Most közös erővel kell hozzáfogni a falusi kultúrmunka jobb megszervezéséhez, a reakciós befolyás megsemmisítéséhez. El kell érni, hogy a falvak minden kulturális szükségletét a demokratikus szervezetek elégítsék ki haladó szellemű, színvonalas kultúra termékeivel. Ennek érdekében minden faluban Kulturális Bizottságokat alakítsanak. Végül a felhívás 3 hónapra szóló kultúrprogramot közöl: — Szabad Föld Vasárnapok, és Falunapok szervezése, — 48-as képzőművészeti és népművészeti kiállítások rendezése. — Űj Kenyér Ünnepének megszervezése. — Dolgozók az iskoláért mozgalom javára előadások szervezése. — Őszi szüreti mulatságok rendezése. — Kultúrházak helyreállítása. — Népkönyvtárak népszerűsítése. — Hangszórós rádiók felállítása.

45 A BM 1948. október 22-i 621.135/1948. BM. IV/3. sz. rendeletével hatályon kívül is helyezi a korábbi rendelkezését, mert „azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Művelődési Szövetség lett volna hivatva betölteni — a jövőben — a VKM. 12.250/1948. VKM. sz. rendeletével újjászervezett Országos Szabadművelődési Tanács, illetve a 10.640/1948. Korm. sz. rendelet álapján felállítandó Kerületi Szabadművelődési Tanácsok és a helyi szabadművelődési bizottságok látják eZ."

46 Mint látható, ez időszak iskolán kívüli népnevelő munkája megyénkben is eléggé zűrzavaros keretek között indul meg, alakul, hullámzik, míg végül is határozott irányú fejlődésnek indul. Mindez méginkább érezhetővé válik a megyei közművelődés egyes területeinek áttekintése során. A következőkben ezekre térünk ki részletesebben. A megyei közművelődés területeinek áttekintése Tolna megye szabadművelődésével kapcsolatos iratanyag igen jelentős. A pártok, társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, községi szabadművelődési ügyvezetők kötelezve voltak arra, hogy kulturális terveiket beküldjék, bemu260