Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

— a felszabadulás ünnepén — az igazgató tiltása alapján — nem volt kötelező a gimnazisták részvétele. A cikkíró végül is így summáz: „Hát kedves szekszárdi diákok és tisztelt tanár urak! Ez így nem mehet tovább! Nem lehet, hogy többségükben ne tudják megszeretni a demokráciát. Nem lehet mellé beszélni! Választani kell! Vagy demokráciát építünk. . . vagy megmaradunk fasisztának... Választani kell sürgősen, mert a történelem sürget. Jóakarattal: P. J." Az MKP szekszárdi kerthelyiségében bemutatkozott az Űj Színpad Karinthy estjével — olvassuk a hírt a Tolnamegyei Néplap 1946. július 6-i számában. A vármegyei NB 1946. október 28-i ülésén a városban megjelent zsidóellenes plakátok ellen tiltakoznak, köztük az MKP képviselője is; Prantner József, aki szerint: „Kétségtélen, hogy Szekszárdon komoly fasiszta tevékenységgel kell számolni. Ez pedig a pártok, az NB gyengeségére vall. Nem lehet a múlra fátyolt vetni, mert akkor lassan-lassan restaurálódik. Minden fasiszta megmozdulás zsidózással kezdődik, tehát komolyan kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. Külön gyűlésen, esetleg pártközi értekezleten. Nem szabad engedményt tennünk, mert akkor fokról fokra szorítják hátra a demokráciát.. . Fel kell hívni a rendőrség figyelmét a városban és a megyében tapasztalható fasiszta szervezkedésre." Elveti azt a javaslatot, hogy a minisztériumba írjanak fel, és kérjék a nevelés demokratikusabbá tételét, mivel még senki sem tudja, hogy ki szerkesztette a falragaszokat.

25 A kistormási MKP-szervezet 1946. október 28-án kelt községpolitikai terve szerint a közművelés terén az iskolai helyzeten kíván javítani, mert 150 gyermeket 1 tanteremben 1 tanító tanít 2 turnusban, s gyermekenként 1—1 fát kell hozniuk a fűtés megoldásához. Még egy tanerőt kérnek és a fűtést társadalmilag igazságosabban kívánják megoldani.

26 A vármegyei NB 1946. november 4-i ülése tiltakozik a ferencjóskás idők szellemét tükröző nóták éneklése ellen. Követeli, hogy töröljék ezeket a dalokat a tankönyvekből.

27 Az MKP javaslatára a szekszárdi képviselőtestület határozatilag magáévá teszi a borászati és szőlészeti szakiskola létrehozását Szekszárdon.

28 Az MKP II. megyei konferenciáján (1947. március 2-án, ahol 112 pártszervezet 250 küldötte vett részt) 10 000 Tolna megyei kommunista képviseletében meghozott határozata rendeletet sürget az analfabétizmus leküzdésére.

29 Az MKP szekszárdi szervezete az Állami Operaház tagjait meghívta Szekszárdra tarka hangverseny tartására.

30 Az MKP szekszárdi járási titkára jelenti 1947. július 3-án: „Az MKP foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Sárköz népe olcsó és kellő mennyiségű pamuthoz jusson a népművészet fejlesztése érdekében. Sárközi hímzőtanfolyamok felállítását kezdemény ezi."

3í Kommunisták a megyei színjátszó-rendezői tanfolyamon — adja hírül 1948. február 11-én a Tolnamegyei Néplap: „A hallgatók között őszinte irigység tárgya volt négy elvtársunk, akikről szállás és ellátás szempontjából a párt gondoskodott." A 4 kommunista kultúrvezető így ír tapasztalatairól: „Megindult egy szokatlanul hangzó és ezideig ismeretlen tanfolyam, amit mi, a népi de255