Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
de az iskoláknak engedélyhez kötöttsége a legtöbbször komoly garancia volt arra, hogy ott valóban komoly munka folyik. Az ország gazdaságilag, politikailag és társadalmilag 1948 őszéig jelentős változásokon ment át. Ezek a jelentős változások tették szükségessé, hogy elsősorban nem is hivatalszervezetében, hanem a szabadművelődési tanácsok és helyi bizottságok terén új rendelet szülessék, amely mindezeket a változásokat figyelembe veszi. így született meg 1948. október 5-én mindenekelőtt az Országos Szabad Művelődési Tanács újjáalakítását szolgáló 12.250/1948. sz. VKM. rendelet, amelyet soron követett 1948. október 15-én a megyei és helyi szervek újjáalakítását célzó 10.640/1948. Korm. sz. rendelet. E két rendelet a szabadművelődés történetének utolsó fázisa volt. A művészeti munka irányítására az ideiglenes kormány már 1945. október 30-án 10.210/1945. M. E. rendelettel létrehozza a Művészeti Tanácsot, amely 7 szaktanácsa (irodalmi, zene-, képző-, építő-, ipar-, szín- és filmművészet) útján igyekszik befolyásolni a háború után meginduló művészeti életet. 16 Különösen a földreform során földhöz jutottak szakmai ismereteinek gyarapítására, a szakismeretet terjesztő munka irányítására alakul meg 1945. november 10-én a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság. 17 Meg kell említenünk az MKP KV-nek 1946-ban megjelent két fontos dokumentumát is. Június 24-én a Politikai Bizottság irányelveket ad ki a községpolitikai programok elkészítéséhez. Ebben az iskolák, kulturális intézmények rohammunkával való helyreállítását tűzi ki feladatul, de nagy szerepet juttat az önkormányzatok társadalmi úton, valamint a megalakult szabadművelődési tanácsok útján folyó iskolán kívüli népművelésnek is (tanfolyamok, népfőiskolák, munkásakadémiák szervezése, olvasókörök, népkönyvtárak létrehozása, munkásszínjátszó egyesületek, munkásdalárdák támogatása). A másik pártdokumentum felhívást tartalmaz a falujáró mozgalom számára (1946. szeptember 20.). Felhívja a falujáró kultúrcsoportok figyelmét arra is, hogy saját előadásaikon túl a helyi kultúrcsoportokat szervező és azokat tartalmilag irányító munkában is vegyenek részt. 1947-ben megszületik az MKP Hároméves Tervjavaslata (1947. január 11—12.), amely közművelődési feladatként az analfabétizmus csökkentését, népkönyvtárak, vándorkönyvtárak létesítését, keskeny film-mozgalom indítását..., a dolgozók szakképzését és megfelelő ütemű kulturális beruházásokat jelöl meg (elsősorban vidéki kultúrházépítés). A terv a haladó magyar kultúrának a dolgozó néphez való eljuttatását tűzi ki. Ugyanennek az évnek kiemelkedő segítségnyújtása az ONB centenáriumi előkészítő munkája (1947. június 6-i ülés), irányelvek, programjavaslatok, beszédvázlatok megjelentetése (Petőfi, Táncsics, Kossuth, 1848, NOSZF, Bem évfordulókkal kapcsolatosan). A megyei közművelődési munkát is segítette az az országos szakmai jellegű szabadművelődési konferencia, amelyet Keszthelyen rendeztek meg 1947 szeptemberében. Itt már a 48-as programokat beszélték meg, s igen hasznos elhatározások is születtek: a szabadiskolák részére olvasókönyv kiadása, budapesti központ felállítása a vidéki színjátszás támogatására, valamint klasszikusok filléres könyvsorozatának kiadása a „ponyvairodalom elleni harc" jegyében.* 8 Kaposvárott 1948 márciusában megtartott szabadművelődési konferencia a giccs elleni küzdelmen, a népi kultúra terjesztésén túl így fogalmazza meg 253
