Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

szerint hazánkban, a legalább hatéves korú lakosságnak 7,3%-a analfabéta. Megyénkben ez a szám 1938-ban 20 847. 3 E helyzetet csak súlyosbítja, hogy az elemi iskola négy osztályát sem végezte el az ország érintett lakosságának 21,2%-a. A középiskola legalább 8 osztályát országosan csak a lakosság 3,9%-a végezte el. Végül a főiskolát végzettek arányszáma országosan csak 1,2%. Ezek az arányok bizony megyénkben sem jobbak semmivel sem. A kulturális lehe­tőségektől nemcsak a cselédek és a föld nélküli napszámosok estek távol, ha­nem a munkások is. 4 E kulturális megyei helyzetképet tovább rontják a következő adatok. Megyénkben 1937—38-ban az elemi iskolák száma 241, a tanerők száma 551, a tanulók száma pedig 28 673. 5 1944-ben mindössze 1020 középiskolai tanuló volt megyénkben, s ezeknek is csak 15%-a volt munkás és paraszt tanuló. 1938-ban megyénkben évente csupán 120 tanuló tett érettségi vizsgát és ezeknek is csak 15%-a iratkozhatott be egyetemekre, főiskolákra. 6 1941-ben megyénkben 1206 cigány él. 7 1938-ban mindössze 60 könyvtár, 14 mozi, 25 kultúrház működött Tolna megyében, holott még 1946 végén is 107 helységünk van (1 város, 77 nagyköz­ség, 29 kisközség). Ha ehhez hozzákapcsoljuk az 1944-es adatokat, miszerint a könyvtári könyvek száma 73 000, az olvasók száma 10 747 és a kölcsönzött köny­vek száma 60 182, akkor a megye lélekszámával való összevetés szomorú ered­ményt ad. Eszerint megyénkben csak minden 25. lakos volt olvasója könyvtári könyveinknek, s az egy főre jutó kölcsönzött könyvek száma is 0,4 könyv. Akár­milyen merész számítás mellett sem állítható tehát, hogy legalább 1 könyvet minden ember elolvasott évente. Ha ehhez még a könyvek tartalmát is szem­ügyre vesszük, a kép még kétségbeejtőbb. A rádióelőfizetők száma 1938-ban 6331. 8 A nők kulturális elmaradottsága méginkább szembetűnő. Még 1948-ban is a megye össznépességének 31%-a (81 450 nő) háztartásbeli, akiknek iskolá­zottsága rosszabb az átlagnál. Országos adatokat figyelembe véve: a férfiak 6.5%-a, a nők 8%-a analfabéta; az elemi iskola 4 osztályát sem végezte el a férfiak 19,8%-a. a nők 22.5%-a; a középiskola legalább 8 osztályát végezte el a férfiak 5,9%-a. a nők 2%-a; a főiskolát végzettek aránya férfiaknál 2,2%, a nőknél 0,3%. Ezek az arányok sem jobbak megyénkben. 9 E nagyfokú kulturális elmaradottságunkat még csak tetézték a hatalmas háborús károk, amelyek az összes kárhoz viszonyítottan is igen jelentősek. Az ország összes háborús kára 1938-as pengőértékben 21 milliárd 950,9 millió. Eb­ből az oktatási és művelődési intézmények kára 218,2 millió pengő (az épület­kár csaknem 120 millió), műemlék, műkincsek, tudományos gyűjtemények há­borús kára 189,1 millió. Együttvéve tehát az összes kulturális kárt: 407,3 millió pengő. Ennek jelentős része megyénkre esik. 10 Mindezeken túl felszabadult megyénk is oly súlyos történelmi örökséget kapott a Horthy-rendszertől, amelyben hiányzott a széles körű kulturális szerve­zet, mely eljuttatta volna a kultúrát megyénk legeldugottabb helyeire, és a leg­szélesebb tömegekhez is. Az örökségként kapott nagyfokú műveletlenség ked­vezett a babonás, reakciós, maradi nézetek elterjedésének, nagymértékben aka­dályozta a tudományos világnézet elterjesztését, s hátráltatta az irodalom, a művészetek és a tudományok iránti igény felkeltését. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom