Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. Században • 229

az itt élő lakosság életmódjának is. Az ősi ártéri gazdálkodásban nagy szerepet játszó rideg állattartás élt tovább a megváltozott természeti feltételek mellett néhány évtizedig a sárközi községekben, ahogy az 1820-as években láttuk a Sárvíz korábban szabályozott szakaszainál. Művelési ág k. hold Sárpilis Alsónyék Decs 1865. 1865. 1865. szántó 850 1107 1688 rét 1443 3025 6308 kert 40 8 348 szőlő 110 207 589 legelő 1020 2387 2461 erdő 98 677 2534 tó — — 145 mocsár, náddal — — 2472 terméketlen 234 131 Ö84

78 A század végére megváltozott a helyzet. A sárközi községek felzárkóztak a többi településekhez, és a szántóföldi termelés itt is elsődlegessé vált. A szántók területe főként Decs, Pilis, Alsónyék, Báta községekben növekedett, a réteké pedig általánosan csökkent. A megmaradt legelők is kiszáradtak, alkalmassá váltak mindenféle állat tartására. A szőlőtermelés továbbra is fontos szerepet játszott, amit a kertgazdálkodás, gyümölcstermelés egészített ki. A régi vízi világ emlékeként kisebb-nagyobb nádasok is megmaradtak. Ezeket is hasznosították, mivel a nád országszerte keresett cikk lett. Legtöbb nádas természetesen a Sárközben volt, de kisebb területeken folyt a nádtermelés a legkorábban kiszáradt részeken is.

79 1895. évi mezőgazdasági statisztika k. hold szántó kert rét szőlő legelő nádas Agárd 2320 23 520 10 212 Alsónyék 4237 22 878 1417 552 349 Báta 3268 65 800 649 2881 541 Bátaszék 6265 77 513 183 2247 — Bikács 1124 29 340 167 316 4 Decs 7009 34 2936 565 1507 878 Harc 1951 6 259 217 364 88 Kajdacs 3901 137 796 117 1034 — Kölesd 2427 20 206 375 360 10 Medina 2640 14 243 388 425 14 Mözs 2675 33 382 29 759 — Nagydorog 6459 155 920 175 2249 — 242