Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) • 105

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Váralja 63,20 17,0 28,66 2,42 15,12 — — — — 9/11,5 12/11,5 — Závod 91,48 20,5 37,32 16,16 17,5 80/5 — 18/25 18/5 8/25 24/11,5 — Zomba 101,82 23,75 55,8 18,52 3,75 184/5 — 16/11,5 16/11,5 14/11,5 22/11,5 1.5 FORRÁS: TmL. ö = 458. MEGJEGYZÉSEK: a) Stólaszerű szolgáltatásként a tanító viharűző harangozásért kapott még Cikón 4,25 akó bort (á 1 ft), Harcon 56 kenyeret (á 11,5 d.) és 3 akó bort (á 1,25 ft.), Kakasdon pedig 2 akó bort (á 1 ft). b) Az újasszonyavatás, -megáldás szertartásán való közreműködésért a kakasdi tanító kapott még 14 esetben 5—5 dénárt, a nagymányoki pedig 6x5 dénárt. c) A nevezőben lévő adatokat mindenütt dénárban adtam meg, akkor is, ha az összeírok a „tarifa"összeget eredetileg garasban, máriásban vagy hetesben adták meg. d) Ha a stóla-összeg és a részletezés adatai nem egyeztek meg, az ellentmondást mindenütt feloldottam 3 módszert követve: ha az adatok azt mutatták, hogy az összeírok kihagytak valamilyen szertartásért járó stólát (pl. az összesítés összege 70 dénárral több volt, csak 14 keresztelőért kapott a tanító stólát, úgy vettem, hogy 14 anyaavatásért is kapott á 5 dénárt); ha az összesítés viszonylag kerek öszszeggel (pl. 1,50-el) volt magasabb és az előző összeírások szerint coleda-jövedelme is volt a tanítónak, ezt az összeget én is ennek „könyveltem" el. Végül: ha ilyen korrekciós lehetőségek nem mutatkoztak, átjavítottam az összeírok által megadott végösszeget.