Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) • 105

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 TAMÁSI 261,79 38,1 176,69 17,0 30,0 1.5 3 4 h. 2 h. 2 h. 6 Tengőd r. k. 25,9 12,6 8,8 2,0 2,5 1.0 1 1 h. 1 h. — 4 Tengőd ref. 72,1 23,6 45,0 3,5 — — 2 2 h. — 2 h. 1.5 Várong 39,65 21,3 13,0 4,6 0,75 3,5 2 2 h. 2 h. — 5 FORRÁS: = TmL. 0:458. RÖVIDÍTÉSEK: NA = nincs adat; KP = készpénzben (valami helyett); h = hold (konkrét n-öl nagysága az összeírásból nem hámozható ki). MEGJEGYZÉSEK: a) a tanító részére évente járó széna mennyiségét mindenütt kétökrös (bijugalis) szekérben adtam meg. b) a szántóterület nagyságát az összeírok háromféleképpen tüntették fel: holdban; aszerint, hogy hány pozsonyi mérő életet vetettek a földbe (2 mérőt 1 holdnak számoltam); napi szántásként (aratura, amelyet 4 ökörrel kellett rendszerint teljesíteni), ezt — figyelembe véve a termés eredményét is szintén 1 holdnak számoltam. c) a lényeg könnyebb áttekintése érdekében bizonyos részleteket mellőztem, nem tüntettem pl. külön fel, hogy Gyulajban a tanító 2 szekér szénát kap, l-t pedig maga kaszálhat vagy kaszáitathat; azt sem, hogy melyik földterület művelését végzi a köz(ös)ség és melyikét a tanító. d) több helyütt a hiányzó részleteket az 1774-es összeírás adatai alapján kiegészítettem. e) 1 szekér széna értékét az összeírok (minőségtől függően) 1,5—2 forintban, 1 mérő búzát 60—75, kukoricát 80, zabot 30—40 dénárral értékelték, 1 öl fát a kimutatásba 1—1,5 forinttal vettek fel. f) csupán az értékelőmunka gondjainak illusztrálása érdekében jegyzem meg, hogy az 1775-ös összeírás szerint Ké? falu tanítója készpénzben 12 ft-ot, ezenfelül 12 pozsonyi mérő búzát, 2 akó bort, 2 szekér szénát és 2 hold szántó termését kapta a községtől fizetségképpen (kb. 34 ft értékben). Az 1777-es adatot itt nem korrigáltam.