Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

izgágaságáért megbüntessék. Nem lévén otthon Majtényi László pápai főkapitány, így Huszár Péter vicekapitány az egész pápai őrséget magával vitte. Koppány akkor igen megerősített végház volt. Magában a városban négyszáz jól lakott ház akadt. Budán kívül ennél gazdagabb városuk alig volt a törököknek. Sok gazdag kereskedő lakott benne, s gazdag tárházai is voltak. A várkastélyt ötszáz jó lovas és ötszáz janicsár védte. A koppányi bég nem is álmodott arról, hogy a fergeteges téli időben s a nagy hófúvásban (1587 elején) magyar csapatok közelednek a várhoz. A mieink a hivatalos jelentés szerint 700-an voltak. E kis sereget Nádasdy Ferenc, Batthyáni Boldizsár, Huszár Péter, Dersffy Ferenc és Vajda Kristóf vezették. Mivel a mieink a várost azonnal fölgyújtották, sok török a házban fúlt meg. Annyi volt a zsákmány, hogy 200 szekér is megtelt volna vele. Kevés kocsijuk lévén, a zsákmányt nyerges lovakra rakták, nagyrészt elégették. 200 török rabot vittek Pápára. Ezek nagyobbrészt asszonyok, leányok és gyermekek. A rabok közt van Ali koppányi bég is. Majthényi panaszára vizsgálat indult. A vizsgálatot a haditanács nevében Teuffel Erazmus győri főkapitány vezette, ő előtte Huszár és Majthényi hevesen vitatkoztak, de végülis Nádasdy Ferenc magyarázta meg a helyzetet tárgyilagos szavaival: „A koppányi bég foglalta el a múlt évben Hidvéget és Kéthelyt. Én csak a saját jobbágyaim érdekében küzdöttem ellene. Ha mi nem védjük azt, ami még a miénk, az egész ország elvész." Nádasdy 600 török foglyot vitt magával, azaz a várban található egész török lakosságot. Magyar foglyokat nem vittek magukkal.

50 1587. október 17-én Szinán basa panaszkodik Ernő főhercegnek: „Végezetre a két pártos németet nehezli fölséged, kit az hatalmas császár udvarában találtunk, azt penig fölséged ingyen sem emlegeti, hogy felségöd Koppan alá álgyukvai, taraszkokval hadat küldött, Koppant elégette és a béget belőle ki vitte, mireől az hatalmas császár jövendőben meg emléközik, még el nem feledkezett róla." Ugyanő írja Ungnád Dávidnak november 4-én: „Koppánra jöttek, az várat meg égették, az bégöt és az népet belőle el vitték."

51 Somogyban a 15 éves háború alatt is (1593—1606-ig) 40—50 rác falu van, melynek lakossága a végvári magyarokkal folyton harcban áll, s bár a legtöbb ily telepet 1586—87-ben a balatonvidéki végvári vitézek fölégetik, a tizenöt éves háború végére megint ott vannak a rácok.

52 A XVI. század végéig e rác telepek kenézek

53 vezetése szerint létesültek, utóbb kalugyerek

54 veszik át a vezetést. 1586 decembere és 1587 novembere közt jelentkezik Somogy helység Somoj néven, de most a simontornyai liva, másnéven szandzsák ruznámcsejében, azaz hűbéri jegyzőkönyvében 1000 akcsével. Musztafa budai deftercsausz, pénzügyi hivatalnok kapja, mint hűbéradományt, Szent Lőrinccel és az endrédi nahiéhoz tartozó, Somogy megyei Nagyberénnyel együtt. Alsó- és Felső-Ma jsa is feltűnik itt, Harcsa nevű helységgel, a Tamási és Henye környékén fekvő Arcsa falu utódjával: „Husszein bin Ferhárd bolondvári

55 lovas, mivel a bolondvári párkányt ostromolni jött hitetlenekkel vitézül harcolván, érdemeket szerez, nyeri a következő adományt: Felső Mászli 7000 akcse, Alsó Mászli 5500 akcse, (1000 hissza).

56 Harcsa 320 akcse.

57 Ibrahim bin Hasszán „tomasini" vitéz a Kónyi melletti Inokát kapja hűbéradományul, 1700 akcse jövedelemmel. Husszein koppanván azáb hűbére pedig Tavia vagy Tahia, 1400 akcse erejéig. Kurd (híddal együtt, vagy ennek a vámjával) a koppányi szandzsákbeli dombói nahiéban, Mohamed bin Abdullah javadalma 9000 akcsével. 14