Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Ugyan mit mondtak az olyan emberről, aki a pénzügyek kezelésére a törökök szolgálatába szegődött? — Oláh Miklós egy konkrét esetben úgy nyilatkozik, hogy Berenchi Ferenc „az ördög sugalmazására" Tolnára költözött és ott állást vállalt a török jövedelemigazgatásban, amiért aztán elvesztette magyarországi birtokait. Azt mindenki természetesnek vette, hogy sok zsidó részesedik a rácokkal együtt Tolna megyei bérletekben, hiszen a királyi Magyarországon III. Ferdinánd rendelete szerint „a vámok bérlésétől tiltassanak el a zsidók, kik az ország jogainak nem részesei", nem csoda, hogy a hódoltságba szivárogtak megélhetésük biztosítására. Egy XVI. századi könyvben olvasható az az Európaszerte elterjedt felfogás, amit a hódoltságbeli zsidók kapcsán mond ki a szerző, de értsen belőle mindenki, aki a töröknél vállal munkát! „Multi per Hungáriám sünt Judei, quíbus proditoribus et speculatoribus utuntur Mahumedani". Magyarul így hangzik: Magyarországon sok zsidó hazaárulással és üzérkedéssel szolgál a töröknek. Mi már megfelelő távolságból ítélhetjük meg a török pénzügyi szolgálatban álló zsidók minősítését. Valójában a „törökösség" vétkének klasszikus megfogalmazását látjuk benne. Semmivel sem hízelgőbb a magyarokról és rácokról alkotott vélemény.

56 Rászolgáltak-e az itt élő emberek a vádaskodásra? — Attól függ, hogy kinek a szemüvegén át nézzük! Bosnyák Tamás szerint a tolnaiak „cudar, cigány, törökkel bélelt emberek". A korszak legjelentősebb vallási és szellemi áramlata, a reformáció a mi vidékünkön is magával ragadta az embereket. Vallási türelmetlenségük folytán egymást emésztették, s volt rá eset, hogy nem saját, magyar bíráik előtt keresték igazukat, hanem a budai török kormányzónál. Nem a tolnaiakon múlott, hogy 1553-ban Khadim Ali pasa nem végeztette ki Szegedi Istvánt és híveit, akik a Sztáraitól kirobbantott viták hevében addig gyalázták a katolikusokat, mígnem Józsa barát küldöttsége Budán beárulta őket. Magát Szegedit végül is egyik hiúságában megsértett híve juttatta török kézre.

57 Ügy vélem, hogy a rosszul fizetett magyar végvári katonaság nem a török iránt táplált rokonszenvből kívánkozott a hódolt területen letelepedni, s nem illethetők ma a törökösség vádjával. De akkoriban ez nagy bűnnek számított. 1648. május 17-én Keglevich megírja Batthyánynak, hogy a végváriak legjobbjai hitlevelet kérnek a töröktől s hódoltsági polgárokká lesznek, megadván a töröknek, amivel tartoznak. özvegy Vida Mihálynét 1640-ben még török-cimborasággal vádolhatták meg, amiért a tolnai Amhát török agát kérte fel arra, hogy írjon a győri városi tanácsnak, mert egyedül nem képes érvényesíteni követeléseit. Tolna város jövedelmeinek bérlője, az említett Amhát megírja a levelet, benne kifejti, hogy özvegy Vidáné nagyon meg van szorulva, ugyanis adósságai miatt gyermekeit valószínűleg rabszolgának fogják elhurcolni.

58 Vidékünk magyarhűségéről felvillantunk néhány epizódot. A tolnaiakról például tudjuk, hogy titokban a magyar királynak is adóznak, s maga a császár követe állapítja meg róluk, hogy „nem tekintve a török alattvalóságot, Őfelségének is adóznak, mint jó császáriak élnek és halnak meg". Gerlach mindkét útján felfigyel Huszár Mihály harmincadosra, aki ugyan „török ruhában jár, de nagyon jó keresztény, és házában vendégül látta a császári követség tagjait."

59 Zöld István 1552-ben a török uralom alól a következő kémjelentést küldi: „A bosnyák had Tolnán tartózkodik, az ágyú vizén van". Becse nevű kémünk azt jelenti Csányi Ákosnak, hogy „Tolna felöl 900 embert hoztak". 1558-ban jelenti egy magát meg nem nevező, de jó magyar ember, hogy a szekszárdi szand77