Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Tamás, Varga. Közülük Szilágyi Márk, Szűcs Mihály és Tamás diák már 1545— 1547-ben feltűnik személy- és vagyonkezesként egy nagy horderejű vállalkozásban a pesti és belgrádi török adóbérlők társaságában. A helybeli magyar lakosság kiegészül a szinte nemzetközi kikötő idegen alkalmazottaival. Mohamed török bérletkezelő, Salamon zsidó vámbérlő, Dervis írnok és a sok névtelen hajós mind itt tartózkodik rövidebb-hosszabb ideig a bátai Duna-part deszkatetejű lakóházaiban és raktáraiban. 1572 telén és kora tavaszán értesítést küldött a török a Dunántúl minden városába és falujába: lehet menni fuvarba és napszámba a székesfehérvári vár építéséhez. Megmozdult vidékünk lakossága is. Bátáról 33 ember 10 kocsival megjelent Fehérvár alatt, de olyan korán érkeztek, hogy nem tudták őket a vár körül foglalkoztatni, s Budára irányították őket. Nemsokára közülük 12-en visszaszállingóztak és együttvéve 277 napot dolgoztak a fehérvári építkezéseknél, a többi továbbra is Budán vállalt munkát a töröknél.

13 Kereskedelmi csomópont létére sem kapott Báta török helyőrséget, talán abból a megfontolásból, hogy közvetlen északi és déli szomszédjai Bátaszék és Dunaszekcső rendelkeztek őrséggel. Bátaszék L****w ir^V^ •> • Az 1529. évi hadjárat kapcsán bekerül Szulejmán szultán naplójába. Augusztus 20-án, pénteki napon a késő esti órákban érkezett meg fáradtan a török sereg. A Mohács és Bátaszék között elterülő mocsarakat megkerülve, sok szűk völgyön és dombon át menetelve, dacolva a szélviharral és esővel. Szombaton pihent és élelemre várt, amit Báta felől a hajókról kissé késve hoztak meg. Vasárnap és hétfőn a magyarok vagy száz embert elfogtak a török takarmányozók és katonák közül. Ebben az időben kezdte meg Ibrahim Pasa a bátaszéki vár ostromát. A védők ellenállása miatt lerombolta a várat, később pedig helyére palánkot építettek és török őrséggel rakták meg.

14 A XVII. század derekán Evlia Cselebi nyolcvan katonaházat számolt meg Bátaszéken, s elmondja, hogy a belső vár hadiszertára és ruhatárai jól fel vannak töltve. A vár déli oldalán fából épült kastély áll, nyugati oldalán pedig erős téglaépület zárja. Az egykor keresztény templom: a Szulejmán szultánról elnevezett Dzsámi olyan szép, hogy Cselebi melegen ajánlja a megtekintését. A széles és igen mély várárkot csigával felhúzható híd íveli át. Természetesen éjszakára felvonják a hidat. A kapu fölött helyezkedik el a zenekar, amely esténként szórakoztatja a környék lakóit.

15 Az első őrséget Tamásiból vezényelték a bátaszéki párkányhoz: 42 lovast, 62 gyalogost és 30 martalócot. Ez utóbbiak rajparancsnokait Kozma Jankónak, Milin Markónak és Vukman Sztoj annak hívták. Később a három rác martalóc raj kibővült három török katonákból álló rajjal. A XVII. század harmadik évtizedében a bátaszéki helyőrség legénysége 21 főre olvad le.

16 A párkányváron kívül terül el a mezőváros, amely valaha — Evlia Cselebi szerint — „nagyon, de nagyon virágzó város volt". A hódoltság első évtizedeiben Bátához hasonló méretű, ám kevésbé forgalmas mezőváros. 1545 tavaszán 84 bátaszéki háznál fordult meg a török adószedő. Tizenkét év múlva az alsóvárosban 53, a felsővárosban 40, a nyéki városban 46, összesen 139 ház volt 9