Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

54. Török történetírók II. 71., 168. 1. és I. kötet 333., 395. 1. 55. Török történetírók II. 322. 1. — Pigafetta leírása a Közérdek c. lap idézett számában. — A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1918. 328. 1. — Tm. L. Kammerer (1601. szeptember 20. után Ht. V. VI. 320.) 56. VK II. 694., 703. és VK I. 425. 1. 57. P. I. Hartyáni Bora—Patay Árpád: A dunaföldvári öregtoronynál előkerült régészeti növények vizsgálata. 1970. 221. 1. Gyűjtőkötete: 52. számú jegyzetben. A fejadagra nézve: Perjés Géza, Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650—1715). Budapest, 1963. 100. 1. 58. VK II. 123., 537—538. 1. — Kammerer: 1588. június 29. 59. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd, 1976. Tanulmányok Tolna megye történetéből. VII. 55. 1. Szerkeszti: K. Balog János. — VK I. 710. 1. Az iflákokról: Vass, i. m. 59. 1. 60. VK I. 537—538., 710. 1. — Andrásfalvy: i. m. 61. 1. 61. Ottendorf 42—43. 1. — Evlia Cselebi 208—209 1. Az említett imareteken (mecset, kút, fogadó) kívül léteztek olyan alapítványok is, amelyekben a török diákok és a város szegényei ingyenes ellátást kaptak (levest és kenyeret). Uo. 17. 1. Dernschwam, i. m. 321. 1. 17. A kettős adózás rendszere 1. Magyar Törvénytár 1526—1608. évi törvényczikkek. Budapest, 1899. 203., 213. 1. — Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Magyar história. Budapest, 1976. 212—223. 1. — II. Mátyás 1618. évi és III. Ferdinánd 1647. évi dekrétumai a végvárak fenntartására megszavazott adóknál kitérnek a hődoltságbeliekre is: „Turcis tamen subjecti dimidium solvant" (A töröknek meghódoltak azonban felét fizessék). Magyar Törvénytár 1608—1657. évi törvénycikkek. 144., 449. 1. 2. Salamon: i. m. 336. 1. 3. Török történetírók II. 316. 1. A török okmányt Szilády Áron fordította. 4. L. 1. sz. jegyzet 994—995. 1. 5. Sz: Tm. 64. 1. 6. Sz: Források 265., 267., 268. 1. — Szalay 226. 1. — A korabeli történetírók elkeseredetten panaszkodnak az „ördöglelkű" hajdúk ellen. Krauss így nevezi őket: „Vngerlendischen eördeglelkigen Kriegsgurgelln vndt reuberischen Volk." Bartoniek 197. 1. 7. Tm. L. Kammerer (2. F—O. OL Libri instrucüonum) 8. Tm. L. Kammerer (3. Eccl. f. 31. 10.) 9. Sz: Források 267. 1. 10. Tm. L. Kammerer (2. F—O. OL Urb. et Conscr. 3656, 3714—3716.) 11. Uo. 3656. sz. 12. Sz: Források 284—285. 1. 13. Rúzsás Lajos: A nyugati közvélemény és Magyarország harca a török ellen. Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. Bp. 1970. 73—74. 1. 29. sz. jegyzete. — Bartoniek 114. 1. 14. Sz: Források 284—285. 1. 15. Rúzsás 11. 1. 16. Rúzsás 12. 1. — Tm. L. Filmtár. Tizedjegyzékek. — Hofkammer Arhív Wien (Conscriptiones Fasc. 3. Relatio commissioratus Szigethiensis 1565.) Továbbiakban: HKA. 89