Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

E kötet nyomdai munkálatai során látott napvilágot a „Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról" című művelődéstörténeti válogatás. (Bp., 1977.), Tardy Lajos a közreadója. A könyvben különösen Dernschwam János 1553—55. évi konstantinápolyi útinaplója tarthat számot az érdeklődésre. Magyar oklevelek Szalay Ágoston az 1504—1560 között íródott levelek közül négyszáz magyarnyelvűt hozott nyilvánosságra a Magyar Levelestár első kötetében. Pest, 1861. Tanulmányunk a kétfelé irányuló adózás érzékeltetésére használta fel Szalay levelestárának 11 dokumentumát, és ezenfelül még jónéhány adat utal a török ittlétének egyéb momentumára is. Kammerer Ernő hatalmas oklevélgyűjtő tevékenységét a Tolna megyei Levéltár őrzi az ún. Kammerer-hagyaték köteteiben. Tolna mezőváros hódoltságbeli életéről szólnak a nagyszombati városi levéltárban másolt levelek, a kétfelé adózásról beszélnek a pozsonyi káptalani levéltár bátai kötetei. A bécsi udvari levéltár iratai közül az 1528—1542 között keletkezett Duna menti vonatkozásokat jegyeztük ki. Az Országos Levéltár szolgáltatja a legnagyobb tömegű magyar nyelvű információt a Duna mente népei életének megrajzolásához. Kammerer Ernő gyűjtésén túl újabban Szakoly Ferenc forrásközlései jelentősek. Feldolgozások Káldy-Nagy Gyula, Tolna mezőváros mezőgazdasági termelése a XVI. század derekán a török adó jegyzékekben című tanulmánya a társadalmi struktúra és a jövedelemigazgatás megértéséhez nyújt nagy segítséget (Agrártörténeti Szemle, 1962.). Káldy-Nagy Gyula, Magyarországi török adóösszeírások című 1970-ben kiadott könyve, valamint a vele egyidőben a könyvpiacon megjelent „Harács-szedők és ráják" című népszerű ismeretterjesztő könyve a bírói intézmény, a kereskedelem, az adóztatás és a török hódoltsági élet más jellemző kérdéseire keres választ. Végül a Gondolat kiadásában 1974-ben megjelent Szulejmán című Káldy-Nagy műre utalunk, amely nemcsak a Mohácsot, Budát és Szigetvárt megjárt szultán pályafutását dolgozza fel, hanem hírt ad egy Tolnáról elhurcolt magyar fiú fényes karrierjéről is. A marxista történetfelfogásban írt munkák közül kettőt tudtunk nagy mértékben hasznosítani, úgymint: 1. Rúzsás Lajos, Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI—XVIT. században. Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések 1966. Budapest, 1966. 2. Szakoly Ferenc, Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526—1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből II. Szekszárd, 1969. Kiadja: A Tolna megyei Tanács Levéltára. RÖVIDÍTÉSEK Bartoniek — Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI—

XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Kézirat gyanánt. Budapest, 1975. BTSz — Fekete Lajos—Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550—1580. Budapest, 1960. Evlia Cselebi — Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. Fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. Török—magyarkori emlékek. 8^