Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Hogy mibe került a magyarországi török megszállás, arra vonatkozóan a budai pénztári naplók adnak felvilágosítást. A XVI. század második felében a várak őrségének évente huszonhárom millió akcse zsoldot fizettek ki. Ennek fedezésére Isztambulból évi 17—18 millió akcsét küldtek Budára. A többször idézett pécsi születésű török krónikás, Pecsevi azt írta, hogy ez a pénz a gazdag Egyiptom adója volt.

41 KÉT VILÁG IDEIGLENES EGYÜTTÉLÉSE Foglalkozási és jövedelmi viszonyok A vállalkozói rendszer ismertetésének végeztével berekeszthetnénk dolgozatunkat, munkánknak itt vége lehetne. Mégsem tesszük. Gondolatmenetünk logikáját nem akarván megszakítani, mostanra hagytuk a deákok, a kereskedők és a szegények bemutatását. Egy 1554-ből fennmaradt összeírásban Gazdag Tamás és Koldus János kerül szemünk elé. Igen, a török hódoltságban élő emberek mindkét típusát meg kell látnunk ahhoz, hogy megítéljük a vagyoni viszonyokat. Mint ahogy a fényhez az árnyék, valamint az erő és a hatalom életteréhez az elesettség és alávetettség kapcsolódik, éppúgy a milliós vállalkozások árnyékában ott sorakoznak a kocsisok, hajóvontatók, pásztorok, csikósok, kondások, béresek, cselédlányok és szüleiket vesztett vagyontalan árvák. A város képviseletében eljáró polgárok, így a bírók, az esküdtek, a papok, a tőzsérek és a vásárra dolgozó kézművesek telkén dolgozott a sok szegény (a török defterekben „szegin"). A látványos teljesítményeket megőrizték a török pénzügyi iratok, de örökös homály fedi sokezer cseléd- és koldusszinten tengődő család életét. Számukról van néhány adat. A fejadó (dzsizje) összeírások elsőízben 1557-ben említenek „szegin" embereket, akiktől a kincstár a szokott 50 akcse helyett csak 5—10, legfeljebb 25 akcse fejadót szedett. A szegényként nyilvántartottak száma koronként és helységenként eltér. Tolnán 1557-ben a 619 módosabb polgár környezetében 322 szegényt látunk, akik között az adófizetőképesség rendkívül árnyalt. Az 5—25 akcse adósávban 11 variációban sorakoznak a zsellérek, halászok, kertészek, iparosok, molnársegédek és kocsisok. A módos és szegény családok száma Pakstól Bátáig 1557-ben. Helység Módos családok Szegény családok Szegény családok megnevezése száma száma részaránya, % Paks 72 33 31,4 Fadd 92 21 18,6 Tolna 619 322 34,2 Mözs 17 5 22,7 Ete 145 10 6,5 Bátaszék 117 22 15,7 Báta 106 42 28,3 összesen ül. átlagban 1168 455 28,0 69