Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

A hagyatéki leltárak megőrizték a vörös és a kék ruhák elterjedtségének emlékét és egy szóval sem említik a feketét. A fehér színt egy abrosz kapcsán említik. Patkó Pétör volt a legelesettebb a hagyatékosok közt. Egy ócska ládája és két pártája negyven dénárt sem ért. A kikiáltó bére is szerény lett, 1 akcsét nyomtak a kezébe. A temetés mindössze 8 akcsét emésztett fel.

47 A tolnai defter 1576/77. évi 25 hagyatéki bejegyzése szerint a magyar lakosságtól közel tizenhatezer dénár bejtülmál jövedelemhez jutott a török kincstár. De csak a magyaroktól? A budai török számadáskönyvek jóvoltából megtudjuk, hogy a Duna Tolna megyei szakaszán szolgálatot teljesítő török katonák és tisztviselők hagyatéka is hasonló sorsra került. Vegyünk néhány példát! A paksi pénzügyi hivatalnál a XVI. század derekán Dzsáfer teljesített szolgálatot. Bérletfelügyelői tisztét 1557. július 7-ig látta el, ám betegsége és halála megakadályozta abban, hogy elszámoljon. Hagyatékában találtak egy jóminőségű bundát, azt elárverezték, árát Budára vitték. A Tolnán elhunyt ismeretlen török kapitánynál 170 aranyat találtak, amit Bajazid, a bejtülmál jövedelmek eminje hiánytalanul Budára küldött. Bajazid emin kezeli emánetként és fizeti be a budai várőrség Behrám nevű gyalogosának hagyatékát, aki Tolnán járva hirtelen meghalt; ugyanő számolt el annak az ismeretlen illetőségű kereskedőnek közel hatvanezer dénár értékű vagyontárgyainak értékével, akit átutazóban Tolnán ért utol a halál. A paksi mukátaa bérletfelügyelője egy Hizir nevű budai várszolgálatos volt. Halála után Pakson elárverezték tizenkétezer dénár értékű házát.

48 A török hódoltság idejéből fennmaradt (ezideig ismert) hagyatékok sorában első helyen áll a már említett szekszárdi Ibrahim bég anyaga.

49 Több egybehangzó adat szerint Ibrahim béget, szekszárdi hászbirtokost 1559 júliusában Pécsett tartózkodva, megölték. A megboldogult pénzesládájában 553 darab aranypénzt, 190 darab ezüstöt, kétezer darab váltópénzt és több mint harmincezer magyar dénárt találtak. Mahmud budai csaust bízták meg a hagyatéki ügyek rendezésével. Siklóstól Simontornyáig egy sor gabonaraktár Ibrahim búzáját és árpáját tárolta. Ezekből látták el a következő év tavaszán a török pékségeket, és Ibrahim árpáját etették fel az ágyútalpakat vonó lovakkal. Több tízezer akcse értékű terményén, lóállományán kívül rabszolgákat is találtak hagyatékában. Ez utóbbiak eladásából 1560. április 1-én 5256 akcse folyt be a budai főpénztárba. A török jövedelemigazgatás bevételei között olvashatunk rabszolgaküencedről is. Kevés számú adatunkból annyit tudunk megállapítani, hogy Tolna mezőváros 1566. novemberi jövedelmei között a defter 2200 akcse rabszolgakilencedet tüntet fel; a budai török számadáskönyvek 1558. szeptember 19-i bejegyzése szerint a paksi mukátaa eminje elhunyt. A bejtülmál jövedelmeket kezelő Véli bég közreműködésével az elhunyt Hizir rabszolgáinak és néhány kisebb ingóságának árából 12 425 akcséhez jutott a török kincstár.

50 A foglyok ötöde. A szigetvári, csurgói, egri és csobánci végvári katonák, valamint a hajdúk portyázásuk során több kevesebb ember elvesztésével hagyták el vidékünket. Volt aki elesett a csatározásban és volt aki török fogságba esett. Amikor a foglyot családja és barátai kiváltották, a díj egyötöde a szultánt illette meg. A bejtülmálhoz hasonlóan külön erre a célra alkalmazott, vagy esetenként megbízott rangos tisztviselőkre bízta a kincstár a „foglyok ötödének" a beszedését. A defterek Tolna megyéből két esetet jegyeztek fel.

51 1560. január 29-én a megboldogult Mehmed koppányi bég kötelezettségéből, a koppányi szandzsák fogoly-ötödéből, Mehmed cselebi, a bég végrendeleté51