Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Időpont Borvám Egyéb vám Együtt Évi átlag A bor és egyéb összege akcséban = 100% vám megoszlása % 1577. január 386 3 492 3 878 43,— 10 90 február 85 3 909 3 994 44— 2 98 március 2 120 6186 8 306 92,— 25 75 Összesen: 44 114 63 952 108 066 41 59 Ez az adatsor közel áll az átlagos tendenciához, ilyen arányokat figyelhetünk meg Báta 1566., 1568., és 1569. évi áruforgalmában, továbbá Paks és Ete város 1566. évi vámbevételeinek megoszlásánál. Persze vannak jelentős eltérések is, amelyek okát eddig nem sikerült kinyomozni. Ilyen például a tolnai eset. Míg 1566. március 21.—április 19. között a vámnapló 11 416 akcse borvámot dokumentál, addig a következő 7 hónapban egyenként 40, 100, 400, 600 és 1800 akcse körüli, összesen 4900 akcse vámösszeget közöl.

22 Amikor „Isten Magyarországot borbőséggel szerette", akkor Oláh Miklós tapasztalatai szerint kevés volt a hordó a teméntelen bor tárolására, s örültek a vámbérlők, mert a nagy kínálat és fuvarozás kapcsán volt mit megvámolni. Ellenkező esetben a bérlők adósai maradtak a kincstárnak és mint később látni fogjuk, könnyen kicsúszhatott kezükből a bérlet. A dunai átkelőhelyek forgalmáról első ízben 1542-ből értesülünk. A dunaföldvári rév bevételei mellett szerepel Paks és Tolna kikötőinek 1542. márciusa óta szedett átkelési illetékei is. Az átkelőhelyek legjelentősebb bevétele a szarvasmarha és ló szállításából származott. A Szeged és Kecskemét környékéről ideterelt hatalmas csordák Vác, Ráckeve, Dunaföldvár, Paks, Tolna és Báta átkelőhelyi forgalmát növelték, majd innen tovább hajtották Székesfehérvár és Mosonmagyaróvár felé, hogy Bécsben és Nürnbergben eladják őket. A földvári török révjegyzék 1562—1564. évi tételeiből nyomon követhetjük, hogy honnan terelték a jószágot a földvári kikötőbe, sőt egyik másik kereskedőnek a nevét is megörökítették.

23 Példaként említjük a következőket: — Szabó Albert solti lakos 1562. augusztus 18-án 28 db szarvasmarhát szállít, — Beroki Mihály dunaföldvári lakos ugyanezen a napon 52 szarvasmarhát hajt át a földvári vámon. A dunai átkelőhelyek központosításának lehetünk tanúi 1559-ben, amikor a váci török pénzügyi hivatalhoz (mukátaa) csatolják a Váctól délre eső öt dunai átkelőhely: Ráckeve, Dunaföldvár, Paks, Tolna és Báta marhavámjának kezelését.

24 Egyes bérlők magukhoz ragadták szinte az egész Duna menti átkelőhelyi forgalmat. Példának említjük Abdurrahmán török emint,

25 aki fent Váctól le a Baranya megyei Veresmartig egyedül bérelte a marhavámot, s nem kevesebb, mint 110 850 akcsével számolt el. Havonta közel 40 000 akcse befizetését vállalta magára, amikor elnyerte a bérletet. Sok ámil és kjátib (adószedő és írnok) dolgozott a halife (a főnök) keze alatt, s ha Abdurrahmán hozzá akart jutni a pénzhez, Germanus Gyula találó megjegyzése szerint zsebnélküli ruhába kellett öltöztetni alkalmazottait, hogy a vámpénzt el ne csúsztathassák .. . A marhakereskedelem kapcsán említést teszünk egy idevágó fogyasztási adóról. Több Duna melléki helységünkből is fennmaradt a törökkori mészár45