Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

södésével és nem utolsó sorban a népesség szociális és kulturális felemelkedésének, kommunális ellátásának növekvő szükségleteivel függ össze. A szakalkalmazottak többsége — 65 százaléka — nő. E magas arány abból fakad, hogy e csoport legnagyobb hányadát képező egészségügyi, kulturális, számviteli és kereskedelmi dolgozók többsége nő. A műszaki és államigazgatási alkalmazottak között a férfiak vannak túlsúlyban (87 százalék). A szakalkalmazottak 62,5 százaléka érettségi, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, az egyetemet, főiskolát végzettek aránya pedig közel 10 százalékot képvisel. Az iskolai végzettség tekintetében a férfiak összetétele kedvezőbb, több mint 20 százalékuk egyetemi, főiskolai végzettségű, míg a nők körében ez az arány mindössze 3,4 százalék. A szakalkalmazottak korösszetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy döntő többségük a fiatalabb korosztályokba tartozik. Közel 70 százalékuk ugyanis 40 éven aluli, míg az összes aktív keresők átlagában ez az arány 57 százalék. A szakalkalmazottak nemek szerinti korösszetétele jelentősen eltér egymástól. Ez legszemléltetőbben abban jut kifejezésre, hogy a férfiaknál a 40 éven aluliak aránya 52,5, a nők körében pedig 78 százalékot képvisel. A szellemi foglalkozásúak következő csoportját az irodai dolgozók képezik. Számuk 1960—1963. között közel 60 százalékkal nőtt. Arányuk az összes szellemi foglalkozásúakon belül 18,7 százalékot képvisel. Az irodai foglalkozásúak túlnyomó többsége — közel 82 százaléka — nő. Az irodai dolgozók a szellemi foglalkozásúak körében az alacsonyabb szintű iskolai végzettségűek közé tartoznak. Több mint felének (50,6%) 8 általános iskolai végzettsége van, az érettségizettek, vagy annál magasabb végzettségűek aránya 41 százalék. Az irodai dolgozók nemek szerinti iskolázottsági szintjében is lényeges különbségek tapasztalhatók. A férfiak több mint 70 százaléka érettségizett, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a nők körében az ilyen végzettségűek aránya 36 százalék. Az irodai dolgozók az aktív keresőkön belül a fiatalabb korosztályokba tartoznak. Háromnegyed részük 40 éven aluli, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig 47 százalék. A KISÁRUTERMELŐK RÉTEGE ÉS ÖSSZETÉTELE Társadalmunkban — ezen belül megyénkben is — ma még megtalálható a felszabadulás óta eltelt időszakban minimálisra zsugorodott kisárutermelők rétege. A megye népességén és az aktív keresőkön belüli arányuk 1973-ban már mindössze 3, illetve 3,5 százalékot képviselt. E réteg aktív keresőinek közel fele — 49 százaléka — kisiparosokból, kiskereskedőkből és segítő családtagjaikból, 51 százaléka pedig mezőgazdasági önállóakból és segítő családtagjaikból tevődik össze. Többségük — 54 százalékuk — nő. A kisárutermelők — iskolai végzettségük alapján — a megye aktív keresőinek legelmaradottabb rétegét képezik. 60 százalékuk — ezen belül a kisiparosok, kiskereskedők 45, a mezőgazdasági önállóak 74 százaléka — 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű. Az általános iskola 8 osztályát előbbiek 55, az utóbbiak 26 százaléka végezte el. Ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, a kisárutermelők körében nem található. 434