Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5
fél évvel később Mahmud váci lovas feljegyzésében „félévi kapuadó" szintén 1600 akcsével számol el. 15 A defterfordítások egyik legtöbb zavart okozó problémája a kapuadó és a fejadó használatából adódik. Egymás mellett, egymás helyett, gyakran a kettőt egy tételben közlik. Egyes időszakokban csak fej adóval, más esetben csak kapuadóval találkozunk, máskor mindkettővel. Ez utóbbiak talán a leghasználhatóbb források. Valójában a fejadó és kapuadó adóegysége megegyezett az egy paraszti háztartással, ami a földdel rendelkező paraszti háztartást jelentette, de később, 1570 után a parasztság leszegényedett, elvesztette állatállományát, többé földet nem osztottak neki, elment cselédnek, mint önálló parasztháztartás megszűnt, ezért növekszik a fejadó, mert az most már személyes adóvá válik, s elszakadt a vagyoni cenzustól. 16 Az első adat a török kalendárium szerinti 951. évi sevval 25-től a 952. évi szafar hó végéig tartó időszakból való. Ez a 4 hónap és 5 napos időszak 1545. január 8.—május 11. közé esett. Ez idő alatt a defter írója szerint — Pakson 100 jobbágyi háztartás (hane) után a hitetlenek fej adója évi 50 akcsével számolva 5000 akcsét tesz ki. Nem tesz említést kapuadóról. — Faddon viszont már 900 akcse kapuadóról is van jelzésünk, emellett 49 háztartás 2450 akcse összegű fej adója is említtetik. — Bátaszéken a hitetlenek fejadója 84 háztartás után 4200 akcsét tesz ki, a kapuadó pedig 1429 akcse. — Bátán szintén különbséget tesz a defter a fejadó és kapuadó befizetésénél, az előbbi 82 háztartás után 4100 akcse, az utóbbi mindössze 590 akcse. 17 A négy mezőváros illetve falu kincstári adózásában a fej- és kapuadó helységenként eltérő arányokat jelez. A kapuadó összege mindenütt lényegesen kisebb a fej adónál, a bátaiaknál a kapuadó mindössze 14, a bátaszékieknél 34, a faddiaknál 37 százalékát teszi ki a nem mohamedán lakosságra kivetett fej adónak. De nemcsak térben, hanem időben és dinamikájában is megfigyelhetők az eltérések. Káldy-Nagy Gyula a magyarországi török adóösszeírások között Tolnára vonatkozóan hat időpontra hoz fel példát az összes adófizetők (tehát fejadó és kapuadó fizetők) számának eltéréséről. 18 A kapu- és fejadófizetők száma Tolnán Év Kapuadót fizetők Fej adót fizetők száma száma 1553 553 772 1557 619 941 1570 700 1139 1576 760 760 1580 700 693 1590 550 567 A fejadó és kapuadó fizetésére kötelezettek száma között megfigyelhető eltérés a közel négy évtizedet felölelő időszakban a jobbágyi háztartások földbirtoklása szerint változott. 4;>
