Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

ben mindössze 8 üzem foglalkoztatott 501—1000 főt, a többiek ennél kevesebbet. Az üzemek többségének létszáma 200—500 fő között alakult. A domináló kis üzemnagyság elsősorban annak a következménye, hogy a tanácsi és szövetkezeti ipar jelentős súlyt képvisel a megye iparában. 1975-ben e két szektorban az összes foglalkoztatottak közel 42 százaléka dolgozott. Néhány tanácsi vállalat (pl. Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat) és ipari szövetkezet (pl. Bonyhádi Ruházati Szövetkezet, Tm. Ruhaipari Szövetkezet, Dombóvári UNIÓ Ipari Szövetkezet, Szekszárdi Szabó Szövetkezet) azonban felzárkózott már a középüzemek közé. Az átlagos üzemnagyság növekedése nem jelentette az üzemi koncentráltság javulását. Erre bizonyíték az ipartelepek nagy száma. 1975-ben a 40 megyei székhelyű iparvállalathoz 234 ipartelep tartozott, amelyből a megyében 218 működött. A más megyei székhelyű iparvállalatok, szövetkezetek Tolna megvében működő ipartelepeivel együtt összesen 275 volt az ipartelepek száma, amelvből a minisztériumi ipar 79-cel, a tanácsi ipar 61-el, a szövetkezeti ipar pedig 135-tel rendelkezett. Ugyancsak a megye iparának üzemi dekoncentráltságára utal az is, hogy az ipartelepek döntő többsége (224) 100 főnél kevesebb munkást foglalkoztatott. A munkáslétszám 42 ipartelepen, 101—500 fő, 5 ipartelepen 501—1000 fő, 4 ipartelepen pedig 1001—2000 fő között alakult. 500 főnél több munkást foglalkoztató ipartelep a tanácsi és szövetkezeti szektorban egyáltalán nem volt. 301—500 fős munkáslétszámmal is mindössze 1 tanácsi és 2 szövetkezeti ipartelep rendelkezett, szemben az 5 minisztériumival. Az összes munkáslétszám 23 százaléka 100 főnél kevesebb, 39 százaléka 101—500 főt, 16 százaléka 501—1000 főt, 22 százaléka pedig 1001—2000 főt foglalkoztató ipartelepen dolgozott. Tolna megye iparának fejlődésére hatással volt a Tolna—Baranya—Somogy megyék között 1975. január 1-ével végrehajtott területi átrendezés — amely során a mázai ipartelepek Baranya megyéhez kerültek —, valamint vállalatok átadása más szektorba, szövetkezetek összevonása, átszervezése. Legjelentősebb szervezeti intézkedés 1974-ben a Szekszárdi Vasipari Vállalat átadása volt, aminek következtében a Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyár szekszárdi gyáregysége lett. Ezzel a gyár teljesen új profilt kapott. A BHG szekszárdi gyárának kialakítása elősegítette a progresszív ipari bázis bővülését a megyében. A IV. ötéves tervidőszakban a termelés hatékonyságának növelése érdekében sor került néhány hasonló tevékenységet folytató szövetkezet összevonására is. 1975-ben a Dombóvári Universal Szövetkezetből, a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezetből, a Dombóvári Faipari Szövetkezetből létrejött a Dombóvári UNIÓ Ipari Szövetkezet, a Pincehelyi Vegyesipari Szövetkezet beleolvadt a SIMOVILL Ipari Szövetkezetbe, a Dunaföldvári Faipari Szövetkezet és a Dunaföldvári Éoítőipari Szövetkezet összevonásából létrejött a Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet. Ezzel a már korábban iparba sorolt Paksi Építő Szövetkezet után a Dombóvári Univerzál Szövetkezet és a Dunaföldvári Építőipari Szövetkezet is az iparba került. Ezek az intézkedések a termékszerkezet korszerűsítése mellett a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatását is célozták. A fenti szervezeti változásokat figyelembe véve 1975-ben a következő ipari üzemek alkották a megye iparát: Minisztériumi iparvállalatok: 1. Bonyhádi Cipőgyár 2. Paksi Konzervgyár 3. Simontornyai Bőrgyár 407