Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

Tolnai Textilgyár 278 fő Tolnai Selyemgyár 373 fő Szekszárdi Molnár nyomda 37 fő Szekszárdi Téglagyár 16 fő Szekszárdi Malom 17 fő öcsényi Kendergyár 80 fő Báta-Furkópusztai Kendergyár 82 fő Sióagárdi Téglagyár 12 fő Téglagyári Központ 29 fő összesen: 924 fő öt-tíz fős üzemek: gyönki, zombai téglagyár, paksi, hőgyészi, tolnamözsi, bátaszéki, simontornyai, tolnanémedi, gyönki malom, Dombóvári Bútorgyár, Dombóvári Betonüzem, Simontornyai Cementgyár.

58 A megye iparában foglalkoztatottak száma ebben az időpontban — a már megalakult kisipari termelőszövetkezetek létszámával együtt — nem érte el az 5000 főt. A kisipari szövetkezetek létrehozása és megerősítése Az ipari üzemek államosításával párhuzamosan megindult a kisipari szövetkezetek létrehozása. Az első között alakult meg a Dunaföldvári Cipész Ktsz (1948. március 20.), a Szekszárdi Cipész Ktsz (1948. április 12.), a Dombóvári Cipész Ktsz és a Dombóvári Szabó Ktsz (1949).

59 A következő években sorra alakultak meg a megye kisiparosait tömörítő szövetkezetek, amelyeknek a fő tevékenysége a megye javítási és szolgáltatási szükségleteinek a kielégítésére irányult. A kezdeti időszakban a kisipari szövetkezetek profilja igen széles skálán mozgott, ami egyben tükrözte a belépett kisiparosok szakmai összetételét is. így például az 1951-ben megalakult Dombóvári Vasipari és Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Javító Ktsz törzskönyvébe bejegyzett első tevékenységi körébe „lakatos, kovács, bognár, asztalos, motorszerelő, autószerelő, gumijavító és vulkanizáló, kőműves, ács, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, mérlegkészítő és -javító, valamint festőipari" tevékenység tartozott.

60 A szövetkezeti mozgalom lényegében 1951—1952 években bontakozott ki. 1951 év végéig 41 szövetkezetet alakítottak meg, de ezek közül csak 27 tudta a működését megkezdeni. A többiek — jórészt helyiség hiánya miatt — nem jutottak tovább a megalakulás kimondásánál. A megalakult 41 szövetkezet taglétszáma ekkor 1000 fő körül mozgott, de a ténylegesen működő 27 szövetkezet taglétszáma alig haladta meg a 700 főt.

61 A szövetkezetek száma egy év alatt 58-ra, a tagok száma 1860 fő fölé emelkedett.

62 A kisipari termelőszövetkezetek megszervezése elzárta a kapitalizálódás útját és lehetővé tette a gépesítést. Az első szövetkezetek csak néhány fővel alakultak meg, de megerősödésük után már vonzották a kisiparosokat. A szövetkezetek — a működésüket akadályozó problémák ellenére is — megfeleltek annak a célnak, amiért létrehozták őket. Sokoldalú volt a javítószolgáltató tevékenység is. Az 1951. december 31-ig megalakult és működött kisipari szövetkezetek a következő javító-, karbantartó és szolgáltató tevékenységeket végezték: 383