Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

dal a konzervgyár melletti telek megvásárlásáról. Az elképzelések szerint még 1947-ben 50—60 fős üzemet akartak létrehozni.

28 A Tolnamegyei Hírlap ebben az évben még egy gyártelepítésről tett említést.

29 Ebben közölte, hogy „megkezdi működését a dombóvári gálalitgyár", ami a második ilyen lesz az országban. A dombóvári ipartelepítési elgondolások sem valósultak meg, aminek legfőbb oka a tőkések bizalmatlansága volt.

30 A SZOCIALISTA IPAROSODÁS KEZDETI IDŐSZAKA Tolna megye iparát az I. hároméves terv indulásakor továbbra is a felszabaduláskor meglévő üzemek képezték. A megyében 1947-ben 16 üzem foglalkoztatott 20 főnél több létszámot.

31 Dunaföldvári járás: 1. Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rt. dunaföldvári kendergyára 2. Dunaföld vári Hengermalom 3. Nagydorogi Dohánybeváltó Hivatal 4. Mezőkémia Ipari-Kereskedelmi Rt., Paks Dombóvári járás: 5. Dombóvári Vajtermelő Központ Rt. 6. Dőry Konzervgyár 7. O. M. T. K. újdombóvári telepe Simontornyai járás: 8. Tólnanémedi Siómenti Kendergyár 9. Fried Bőrgyár Központi járás: 10. Báta Furkópusztai Kendergyár 11. öcsényi Sárközi Kendergyári Ipari Rt. 12. öcsényi Sárközi Konzervgyár 13. Tolnai Textilművek Rt. 14. Tolnai Selyemfonó és Cérnagyár Völgységi járás: 15. Perczel-féle Zománcgyár 16. Péterman- Glaser-féle Cipőgyár Tamási járás: — 1947-ben beindult az I. hároméves terv. A magántulajdonban lévő gyárak nem minden probléma nélkül kezdték meg a tervgazdálkodást. A gyárak fejlődése nagyon lassan haladt, egyeseké teljesen megállt. A lakosság viszont munkaalkalmat keresett, amit biztosítani kellett. A nagyobb ütemű fejlődést csak forradalmi változással lehetett elérni. Ez hamarosan be is következett. Az ipari üzemek államosítása 1948. március 25-én államosították a 100 főnél többet foglalkoztató ipari üzemeket, amelyek közé Tolna megyében 4 üzem került: 1. Perczel-féle Bonyhádi Zománcgyár 2. Péterman-Glaser-féle Cipőgyár 3. Fried-féle Simontornyai Bőrgyár 4. Mezőkémia Rt. paksi üzeme

32 A bankok, az érdekeltségükbe tartozó ipari vállalkozások, később pedig a 100-nál több munkást foglalkoztató gyárak, üzemek államosítása létrehozta a szocialista iparosítás kiindulási helyzetét. 378