Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

Di*. Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG Tolna megye a felszabadulás időpontjában gazdaságilag közepesen fejlett, sok vonatkozásban a feudálkapitalista Magyarország gazdasági struktúráját, an­nak meghatározó jegyeit magán viselő, elsősorban mezőgazdasági jellegű megye volt. Az ország iparilag fejletlen megyéi közé tartozott. A mezőgazdaság része­sedésének túlsúlyát jellemezte, hogy a megye összes keresőinek 73 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatta, az ipari foglalkoztatottak aránya viszont nem érte el a 10 százalékot sem. Ebben az időpontban a megye területe 3601 négyzetkiló­méter, a lakosságának száma 273 354 fő volt. 1 A megye társadalmi-gazdasági helyzetének kialakulását, valamint gazda­sági struktúrájának fejlődését több tényező befolyásolta. A megye viszonylag kedvező természetföldrajzi adottságai lehetővé tették a mezőgazdaság különböző ágazatainak fejlődését. Emellett olyan jelentős vonások is közrejátszottak a me­gye gazdasági jellegének alakulásában, amelyek a Horthy-időszak gazdaságpoli­tikájának, a magyarországi kapitalizmusra is jellemző egyenlőtlen gazdasági te­rületi fejlődés hatására alakultak ki. Ilyen sajátosságok voltak: az ipari hagyo­mányok hiánya, a megye iparának elmaradottsága, alapvetően kisipari jellege. Ugyanakkor a kialakult birtokviszonyok is befolyásolták az ipar fejlődését. Ipar elsősorban a megye kisparaszti gazdaságokat magába foglaló területein alakult ki, mivel a kisbirtokos parasztság számára az ipar nem jelentett konkurrenciát. Sőt, egyes esetekben biztosította azoknak a foglalkoztatását, akiknek a kisbirtok nem adott megélhetési lehetőséget. így a megye középső területein jöttek létre és fejlődtek a megye jelentősebb ipari üzemei, olyanok, mint a völgységi járás­ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányaüzemei (Nagymányok, Váralja, Máza), a Mázai Erőmű, a Bonyhádi Cipőgyár és a Bonyhádi Zománcgyár; a simontor­nyai járásban: a Simontornyai Bőrgyár, a Tolnanémedi Kendergyár; a duna­földvári járásban; a Mezőkémia ipartelepek Rt. paksi üzeme; a központi járás­ban: a Tolnai Textilgyár és a Tolnai Selyemfonógyár. 2 A megye ipara a felszabaduláskor A megye — két világháború közötti ellentmondásos fejlődésének kö­vetkeztében — a felszabaduláskor számottevő iparral nem rendelkezett. Mindössze 26 kis- és középüzem működött, amelyekben a foglalkoztatottak létszáma jelentősebb volt. 3 1. Szekszárdi téglagyárak I—IIL, 2. Dombóvári 373

Next

/
Oldalképek
Tartalom