Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

A szocialista szektorhoz tartozott akkor már a megye összes területének 91,8 százaléka. A megye mezőgazdaságában a magánszektor 49 000 kh-ra zsugorodott, amelynek nagyobb részét a 3 kh-n aluli — részben kétlakiak tulajdonában élvő — kisgazdaságok alkották. Csökkenő tendenciájú volt az 1959. december 31-i helyzethez viszonyítva az egy családra jutó termelőszövetkezeti tagok száma. Tervezték ugyan a kívül maradt tekintélyes számú családtagok szövetkezeti útra térítését, azonban lényegében később sem sikerült a remélt mértékben bevinni őket, az akkor kovácsolt tervektől eltérően alakult később az utánpótlás. A GAZDÁLKODÁS ÉS A KÖZSZELLEM VÁLTOZÁSAI Megyénkben 1961. tavaszán létrejöttek a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás keretei. Győzelemmel zárult a döntő csata, azonban még hátra volt a hagyományos helyébe lépő nagyüzemi gazdálkodás megteremtése és kiteljesítése, a termelőszövetkezeti tagság közösségi emberré válása. De az 1961-es esztendő elején először meg kellett oldani a félszázezer holdnyi föld összevonását, tízezer termelőszövetkezeti tag beilleszkedését. Az év folyamán még tetézte a nehézségeket, hogy az időjárás kedvezőtlenebbre fordult. A tél végén a hó nélküli erős fagyok kárt tettek a vetésekben, nyáron jött az aszály és 1961. őszén a sok csapadékot hozó időjárás akadályozta a munkát. Az új termelőszövetkezeti tagokra a kezdeményezés, a jó hangulat volt jellemző. Az alakuló közgyűléseken megjelent az újonnan belépettek túlnyomó többsége, okos javaslatokkal segítették a közös gazdálkodást, az alapok megteremtését. Megyénkben a közös alaphoz való hozzájárulás két formája alakult ki: az aranykoronánkénti, és a katasztrális hold alapján nyújtandó. A fel nem osztható szövetkezeti alaphoz való hozzájárulásként a megyében 1961. március l-ig 411 900 forintot gyűjtöttek össze, megajánlásos alapon.

168 Miként zártak 1960-ban a megye termelőszövetkezetei? Zárszámadást készített 155 termelőszövetkezet, összvagyonuk értéke 1960-ban már 834 482 000 forint, tiszta vagyonuk 330 402 000 forint volt, utóbbi az 1959-es érték kétszerese.

169 A 21 mérleghiányos termelőszövetkezet kevesebb volt ugyan, mint 1959ben, viszont a hiány összege megkétszereződött, az 1960-as zárásnál 12 607 000 forintra rúgott. A mérleghiány nagyarányú emelkedését főként öt termelőszövetkezet idézte elő, a bátai November 7. Termelőszövetkezet 2 milliónyi, a simontornyai Kossuth, a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász, a bölcskei Rákóczi és a szakcsi Űj Élet Termelőszövetkezet közel 1,5—1,5 millió forintnyi mérleghiánynyal zárt. A termelőszövetkezeti tagság jövedelménél az egy munkaegység értéke az előző évi 28,53 Ft-ról 26,50 Ft-ra csökkent. Meg kell jegyezni, hogy nem feltétlenül jelentett ez abszolút csökkenést a jövedelemben, ugyanis az 1960-as munkaegységérték kiszámításához két fontos, magyarázó megjegyzés tartozik. Ezek szerint 1960-ban a nagymértékben elterjedt részesművelést nem tudták teljesen kimutatni a munkaegységértékben, másrészt 1959-ben a terményeket szabadpiaci áron, míg 1960-ban állami felvásárlási áron számították ki, mely utóbbi tudvalévően kisebb volt az előbbinél. Prémiumot 1959-ben 27 termelőszövetkezetben, 1960-ban viszont már 103 termelőszövetkezetben fizettek, s ez a terményben, élőállatban, pénzben kiadott prémium a megyében 10 290 000 forintra rúgott, ami még 1,28 forinttal emelte a munkaegység értékét. A jövedelem summázataként: lényegében azonos volt az egy családra jutó, a közösből és háztáji336