Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

tivisták. Faddon — a nyelvi fordulatokat is felhasználva — egészen durva módon azt vallották, hogy „A jóllakott marhát nehezebb vályúhoz hajtani". Ahol kellett és lehetett, mindenütt felléptek az elzárkózás ellen a politikai vezetők, az 1958. június 6-i megyei tanácskozáson és az azt követő fél esztendő során helyi értekezleteken és kiscsoportos beszélgetések vitáin győzték meg a hibás nézeteket vallókat felfogásuk tarthatatlanságáról. Látványos változás 1958. végére sem országosan, sem Tolna megyében nem következett be a termelőszövetkezetek fejlődésében, azonban az bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kitéphetetlen gyökereket eresztett. Minden vita és gyengeség ellenére kétségtelen siker, hogy az országban a közös gazdaságok az egyéniekhez mérten kedvezőbb munkakörülmények között és kevesebb munka árán, 11,2 százalékkal magasabb jövedelmet biztosítottak tagjaiknak az egyéni parasztság átlagjövedelménél

15 Helyesnek bizonyult a megítélés, hogy 1959-re Tolna megyében is megteremtődnek a politikai és gazdasági feltételek ahhoz, hogy a mezőgazdaságban a szocializmus építése érdekében gyorsabb legyen a haladás. A megyei pártbizottság az 1958. decemberi központi bizottsági határozatot követően felmérte a termelőszövetkezetek helyzetét, s megállapította, hogy a szövetkezetek eredményei, az egyéni parasztsággal kialakult jó kapcsolat és erősödő bizalom lehetővé teszi, hogy „nagyobb léptekkel menjünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében".

16 Hogy mennyire nem megalapozatlan a cél, bizonyította, hogy közvetlenül a Központi Bizottság ülését követő napokban is voltak belépések a termelőszövetkezetekbe. A Tolna megyei Népújság 1958. december 7-i száma azt közölte, hogy a belecskai Szabadság Termelőszövetkezet közgyűlésén nyolc új tagot vettek fel a vendégül meghívott egyéni parasztok jelenlétében. A december 10-i szám arról ad hírt, hogy a fácánkerti Vöröshajnal Termelőszövetkezet nyolc új taggal növelte tagjainak számát. A december 14-i szám azt tudatta, hogy a dalmandi Béke Termelőszövetkezetbe hatan kérték, míg a szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén ugyancsak hatan nyerték el felvételüket a termelőszövetkezetbe. Benke Valéria a Tolna megyei Tanács alakuló ülésén a kormány és az MSZMP Központi Bizottsága nevében elmondta, hogy Tolna megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása a legfontosabb, s elvhűségre, türelemre, emberségre intette a nagy feladat résztvevőit. (Tolna megyei Népújság, 1958. december 12.) A megyei pártbizottság a járási pártbizottságokkal egyetértve, januárban mindenek előtt kijelölte a termelőszövetkezeti szervezés első szakaszában átszervezhető azon tizenkét községet, ahol kedvezőnek látták a gazdasági és politikai feltételeket az egyénileg dolgozó parasztság rövid idő alatt történő beszervezésére. Ezek az úgynevezett bázisközségek: Bátaszék, Alsónána, Bonyhád, Aparhant, Kurd, Nak, Dalmand, Tamási, Németkér, Sárszentlőrinc, Gyönk, Felsőnána.

17 E községekbe az átszervezés irányítására a legjobb erőkből 2—4 tagú csoportokat küldött a megyei pártbizottság. A megyei pártaktívaülésen, majd a februári párttaggyűléseken a kommunisták örömmel fogadták a Központi Bizottság határozatát, a hozzászólások során kifejezték tettrekészségüket, és — világosan látva az összefüggést a fejlesztés és erősítés között — javaslatokat tettek a gyenge tsz-ek megerősítésére és továbbfejlesztésére. Az agitációs, káder- és szervezeti intézkedésekkel egyidejűleg kellő gondot fordítottak arra, hogy elvi-politikai vitákban megteremtsék az egységes fel303