Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. • 235

A gyáripar ekkor már nagyhatalom Magyarországon, amint azt az egyik vezére, Chorin Ferenc mondotta: „A gyárak betonalapjai épp oly mélyen és erősen fogóznak a hazai talajba, mint a búza gyökere." Tolna megye gyárai a környék és az ország szükségletéből nőttek ki, és hamarosan kialakult körülöttük és bennük az a munkásréteg, a munkásosztálynak az a legharcosabb része, amelynek nem volt kezében a termelőeszköz, mégis ragaszkodott a gyárhoz, amelyben dolgozott, a munkához, amelyet végzett. Ahogy a hajdani munkásokkal beszéltem, az a gondolat érlelődött meg bennem, hogy Tolna megyében, ahol a gyárak még a középüzem nagyságát is ritkán érték el, a gyári munkásság kötődése munkahelyéhez valamiképpen hasonló volt az Ady Endre által olyan megkapó költői képben bemutatott mezőgazdasági munkásseregéhez, amely a leégett grófi szérűn zokogva „érzi titkon, hogy övé e bús élet, s a kalász". Hasonlóképp kötődött a munkásság azokhoz a gyárakhoz, amelyek az ő munkájából épültek és erősödtek. Ugyanakkor azonban már megtalálták az iparági munkássággal is a kapcsolatot. S ez, a szélesebb körhöz tartozás tudata, a lassan kialakuló proletáröntudat tág perspektívát nyitott előttük és új fegyvereket adott kezükbe. I. TÁBLÁZAT TOLNA MEGYE IPARÁNAK SZERKEZETE 1937-BEN Iparág Műhely, telep stb. Ebből gyár összesen száma % szám % I. Vas- és fémipar 470 12,3 1 1,6 II. Gépipar 17 0,4 — — III. Villamosipar 20 0,5 6 9,7 IV. Kő-, föld-, agyagipar 68 1,9 22 35,5 V. Faipar 612 16,1 1 1,6 VI. Bőripar 28 0,7 2 3,2 VII. Fonó-, szövőipar 15 0,4 3 4,9 VIII. Ruházati ipar 860 22,6 1 1,6 IX. Papíripar 7 0,2 1 1,6 X. Élelmiszeripar 476 12,5 24 38,7 XI. Vegyiipar 18 0,5 — — XII. Nyomdaipar 14 0,4 1 1,6 XIII. Építőipar 445 11,7 — — XIV. Szolgáltató ipar 755 19,8 — — összesen: 3805 100,0 62 100,0 Kereskedés 698 Pénzintézet 39 Forrás: Alsó-Dunántúli Címtár. 1937. Tolna megye. 285