Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. • 235

A papíriparban 1937-ben hét műhely volt a területen, s ezek között — a címtár adatai szerint — egy gyárat is találunk. A műhelyek könyvkötő és dobozkészítő üzemek voltak, s a gyár Bonyhádon működött: egy papírzacskógyár. A gyári címjegyzék szerint a papíriparban gyárüzem Tolna megye területén nem volt.

171 Rokon ipar a nyomdaipar, amelyhez a címtár szerint 14 kisebb üzem tartozott Tolna megyében, nagyrészt kézinyomdák. Egy gyárüzemet találunk csak közöttük: a Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. íróaljzatgyár Rt. szekszárdi üzemét, amelynek központi irodája Budapesten volt. Ennek az üzemnek gyári jelleget a 20-nál több munkás alkalmazása és a motorhasználat adta. Tolna megye iparszerkezetében a nyomdaipar az üzemek számát tekintve 1,6%ot alkot.

172 A Nagy Magyar Compass két részvénytársaságot említ, az egyik a papír-, betűöntöde és írószergyárak között említésre kerülő Tolnamegyei Űjság Hírlapkiadó Rt., amelynek alaptőkéje 8800 P, alapítási éve pedig 1919 volt. Osztalékot 1931—35-re nem fizetett.

173 A Molnár-féle nyomdai műintézet és szabadalmazott íróaljzatgyár Rt. szekszárdi üzeme hasonlóként nem fizetett osztalékot, s ekkor a Franklin Társulat érdekkörébe tartozott.

174 Az iparszerkezetben szereplő utolsó iparág: a szolgáltató ipar, amelyhez a szállodaipart is hozzászámítottuk. A címtár adatai szerint összeállított iparszerkezeti képben a megye összes ipari vállalatainak 20%-át alkotják ennek az iparágnak üzemei. A sok kis önálló üzem arra utal, hogy a „városiasodás", a társadalmi munkamegosztás, ezen a területen is előrehaladt. Végigtekintve a háborút megelőző néhány esztendő iparának és ezen belül gyáriparának helyzetén, megállapíthatjuk, hogy Tolna megye változatlanul az ország egyik legkevésbé iparosodott területei közé tartozik. Ezt mutatják statisztikai adatai is. Az 1930. és 1941. évi népszámlálás szerint is a megye lakosságának 16%-a élt iparból. 1938-ban az ország 25 megyéjében található 3990 gyára közül mindössze 83 (2,1%), a felhasznált 1 652 211 gépi lóerőből 12 105 (0,7%), 3 044 470 000 P termelési értékből 41 211 000 P (1,35%) esett Tolna megyére (az összesítésben Budapest is szerepel, ahol az ipartelepek és a gépi lóerő 39%-a, a termelési érték 42%-a összpontosult).

175 Adatainkat az első világháború előtti adatokkal vetve egybe, világosan kitűnik, hogy a megye ipari üzemei nemcsak számban, hanem az országon belüli arányukat tekintve is, — megszaporodtak.

176 Míg az első világháború előtt a Tolna megyei gyárak az ország gyárainak 0,7%-át adták, addig a második világháború előtt ez az arány már 2,1%-ra nőtt. (Tolna megye területe is 2,0%-át alkotta az ország területének.) Az 1929. és 1937. évi megyei címtárak adatait hasonlítva össze, ismét az ipartelepek, a munkahelyek számának változását kísérhetjük figyelemmel, de ez a változás már csökkenést mutat. 1929-ben 5531 műhelyt jegyeztek fel, s nyolc évvel később ez a szám már 3805-re csökkent. Még ha a felmérés pontatlanságát is figyelembe vesszük, akkor is számolnunk kell az üzemek fogyásával, s ez a válság hatásának tudható be. A gyárak száma is csökkent, de korrigálnunk kell a címtár adatait a gyári címjegyzék pontosabb adatsorával, s így a gyárak száma 85-ről 83-ra esett vissza. (Lásd II. táblázatot.) 283