Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

rint a megalakuló törvényhatóságoknak önkormányzati jogát lebilincselni nem szándékozik, mégis a szervezési-szabályrendelet végéhez szerinte még hozza kellene csatolni azt a megjegyzést, amely szerint változtatás, vagy módosítás, esetleg netáni hiányok pótlása csak a megye közgyűlésének szabad elhatározásától függjön." A közgyűlés az indítványozó aggodalmait nem találta indokoltaknak. Az 1870: XLII. t. c. 2. pontja ugyanis a megyének, mint törvényhatóságnak a jogait tüzetesen körvonalazza, 5. pontja pedig a kormány behatását is szabályozza, ezért az indítvány figyelembevételét és tárgyalását mellőzte."

179 A szabályrendelet szerint a megye törvényhatósági bizottsága 220 választott és 220 legtöbb adót fizető, összesen 440 tagból fog állani. A megye területe a tervezet alapján közigazgatásilag 6 szolgabírói járásra oszlik. Dunaföldvár mezőváros bírájának a közgyűlésen tett nyilatkozata szerint azonban a város közönsége Dunaföldváron szolgabíróság felállítását nem kívánja, mivel a paksi szolgabírósági székhely egészen közel van Dunaföldvárhoz. Ezenkívül Tolna és Szedres községnek a központi járásba történt beosztásával a dunaföldvári járás kisebb is lett. így a Pakson székelő szolgabírói hivatal, ahova Dunaföldvár is tartozik, a közigazgatási teendőket éppen úgy elvégezheti, mint ahogyan azokat a sokkal nagyobb és népesebb dombóvári járásban a szolgabíró és a segédje el tudja látni. A tervezet továbbá Kurd községet a simontornyai járásba sorolta be. A közgyűlés figyelembe vette Dunaföldvár mezőváros kívánságát és a megye területét a javasolt 6 szolgabírói járás helyett csak 5 járásra osztotta, mégpedig: Tamási székhellyel a dombóvári, Paks székhellyel a dunaföldvári, Szekszárd székhellyel a központi, Gyönk székhellyel a simontornyai, és végül Bonyhád székhellyel a völgységi járásra. Kurd községet viszont meghagyta továbbra is a dombóvári járásban, ahol a járás nagyságára és népességére való tekintettel egy helyett két szolgabírósegedi állás szervezését látta szükségesnek, míg a többi 4 járásban elégségesnek tartotta egy-egy segédszolgabírói állás létesítését.

180 Az árvaügyek intézését illetőleg a közgyűlés a küldöttség javaslatával szemben a kölcsönök évenkénti 10%-os törlesztését 5%-ban állapította meg, mivel így egyrészt a rendszeres törlesztést, másfelől az adósok fizetési könynyebbségét biztosítottabbnak látta. A központi közgyám által kezelendő árvapénztár tőkéit pedig a javaslatba hozott Szekszárdi Takarék helyett a járásokban működő takarékpénztárakban, mindenkor azonban az árvaszék felügyelete mellett határozta elhelyezni.

181 A legtöbb adót fizetők névjegyzékének az 1870: XLII. t. c. értelmében történő összeállítására és kiigazítására kiküldött választmányt a közgyűlés oly utasítással bízta meg, hogy az 1871. évi szeptember 11—14-éig naponként nyilvános ülést tartson és a beérkezett felszólamlásokat törvényszerűen intézze el, a kiigazított névsort azután a szeptember 16-án tartandó közgyűlésre terjessze be.

182 Egyébként a szabályrendelet tervezetét még néhány kisebb módosítással kiigazítva a közgyűlés elfogadta és azt megerősítés végett a belügyminiszterhez oly megjegyzéssel rendelte felterjeszteni, hogy legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét a felszólamlási határidő lejárta után pótlólag fogja bemutatni.

183 212