Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175
Dr. Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848 és 1872 között A reformkornak az 1848-as törvényekben testet öltött eszméi alapján az 1848: IV. és V. t. c. az országgyűlés rendi tábálját, az 1848: XVI. és XVII. t. c. pedig a nemesi vármegyei önkormányzatot népképviseleti alapra helyezte. Az 1848: IV. és V. t. c. az országgyűlési képviselői választójogot meghagyta ugyan az eddig is szavazati joggal bíró nemességnek, de kiterjesztette azt azokra a közrendű állampolgárokra is, akik városban 300 frt. értékű földet, vagy házat, a falvakban pedig 1/4 úrbéri telket bírtak. Biztosította ezenkívül a törvény a választói jogot az önálló kereskedők, a legalább egy segéddel dolgozó iparosok, a főiskolát végzettek, a papok, jegyzők és tanítók, végül az évi 100 frt. jövedelemmel rendelkező tőkepénzesek részére is. A képviselővé történő választhatóságot, vagyis a passzív választói jogot, az aktív jogosultságon kívül még a 24. életév betöltéséhez és a magyar nyelv tudásához is kötötte. A főrendek tábláját illetőleg törvényes változás ekkor még nem következett be. Az 1848: XVI. t. c. pedig az eddigi megyei önkormányzati szervezet további megtartása mellett a közgyűlés tagjaivá tette, bár nem minden kétséget kizáró meghatározással azokat, akiket a megyei lakosok községenként a megyei közgyűlésbe képviselőjükként delegáltak. Ezeknek a tagoknak a részvételével összeült közgyűlésnek a továbbiakban az ügyek vitelére mindaddig, amíg az országgyűlés a törvényhatósági önkormányzati kérdést törvény alkotásával véglegesen nem rendezi, közgyűlési joghatósággal bíró állandó választmányt, illetve bizottmányt kellett kiküldenie és választania. A megyei önkormányzat demokratikus alapon törvénnyel történő végleges rendezését azonban az időközben bekövetkezett katonai és politikai események annyira akadályozták, hogy a kérdés megoldására még több mint két évtizedig kellett várni. E két évtizedes átmeneti időszak alatt az említett akadályok miatt hosszabb-rövidebb megszakításokkal három ízben működött az ország megyéiben ideiglenes közgyűlési hatáskörrel rendelkező állandó bizottmány. AZ ELSŐ BIZOTTMÁNY MEGALAKULÁSA ELŐTTI IGAZGATÁS Tolna megyében először mindjárt az alaptörvény meghozatala után 1848. május 1-től — 1849. augusztus l-ig, majd 1861. január 7-től — október 31-ig, végül 1867. április 29-től — 1871. év végéig intézte ilyen állandó bizottmány a megye önkormányzati igazgatását. 1 Tanulmányunkban ennek a három közgyűlési hatáskörrel felruházott megyei állandó bizottmánynak a megalakulásával, működésével és megszűnésével, 175
