Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

a pártok magukat elkülönözék — a jobb oldalra vonultak óhajtása következtében elnök főispán úr — a roppant többséget — Forster Károly tiszti főügyész és Gaál Edvard táblabíró uraknak a megye részéről országgyűlési követekül lett megválasztása mellett kimondá."

m A követek mellé hat írnokot adtak.

186 Tolnában ekkor már nem voltak a korábbi követválasztásokhoz hasonló nagy pártharcok, a kormánypártiak uralták a politikai élet irányítását. A közgyűlés választás nélkül elfogadta, jóváhagyta az elkészült követi utasításokat.

187 A 37 pontból álló utasítás készítésénél fő elvül a haladást tűzték ki. A bizottság 2 napig szeptember 29-én és 30-án dolgozott rajta. Az első rész a szokásos formaságokat rögzítette: 2. Több országos kívánság: (pl. Országház építése költségek megszavazásával; ezek az előző országgyűlések utasításaiban is szerepeltek, pl. törvényszékekkel kapcsolatos javaslatok.) 11. Terjesszék ki a politikai jogokat, de csak olyanokra, akiknek vagyonuk és kellő képzettségük van. 12. Az úrbéri viszonyokon változtatni kell a) az ősiségi viszonyokban levő akadályt el kell hárítani, b) úrbéri rendezési és tagosítási pereket siettetni kell, c) Nemzeti Hitelbank felállítása — jutányos pénzszerzési lehetőséget biztosítani a magukat megváltani akarók számára — vámmentesség — belforgalom élénkítésére. 13. ősiség eltörlése. 14. A közteherviselésről „Az ország napról-napra növekvő közszükségei új kútforrások megnyitását igénylik. Ezek fedezésének egyik legalkalmasabb módja az eddig tehermentes osztályoknak azokhoz alkotmányos biztosítékok melletti járulása, miért is az ebbéli teher közös voltának elve iránt a múlt országgyűlésen a két tábla között megállapodás keletkezett — e szerint: Az országjavítás terhe közös legyen, és ahhoz járuljon egy vagy más úton mindenki, de az e végből felállítandó közjövedelmek forrásai úgy legyenek kiszámítva, hogy ezen országjavító teher nagyja az eddig tehermentes osztályokat érje leginkább: nevezetesen a nemességet „Két milliónál többre nem hatalmazták fel a követeket (kivetés csak azon holdszámra történjen, melyet 20 h-on felül bír a nemes).

196 A követeknek tehát a haladásért, a magyar kultúráért és a közteherviselésért kellett harcolniuk. A követek első jelentését november 23-án olvasták fel, melyben az országgyűlés megnyitásáról, s a nádorválasztásról számoltak be. A megyében „kitörő örömmel" fogadták a hírt, hogy a király magyarul beszélt.

189 Ugyanezen a közgyűlésen szólalt fel Bezerédj István, s indítványozta, hogy az addigi szokásnak megfelelően, minden hónapban tartsanak közgyűlést, hogy így az országgyűlési tárgyalásokról gyakrabban értesülhessenek, s az esetleges szükséges határozatokat megvitassák. „ ... ennek szükségét azonban a karok és rendek fennforgónak nem látták, minthogy a törvény értelmében kétség kívül tanácskozás alá veendő királyi előadásokkal összehangzásban lévő megyei anyautasításban a követeknek mihez leendő maguk alkalmaztatása bő166