Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

erőszak ellen." Minden községben létesítsenek iskolát, s építsenek minél több tanítókat képező intézetet. Az iskolákat a vármegye hatáskörébe rendelték. Az utasítás foglalkozott a papi dézsma, katonatartás kérdésével, a közmunkák eltörlésével, a zsidókra kirótt türelembér megszüntetésével: „a jelenkor szelídebb és méltányosabb gondolkodásával egyezne" Követelték: a szólásszabadság törvény általi biztosítását, a vallásszabadságot, a birtokszerezhetést nemtelenekre is terjesszék ki. A kereskedés tárgyában Magyarország és az Ausztriai örökös Tartományok között egyezmény létrehozását javasolták, mely 3 évig lenne érvényes. Az úrbéri törvényekről adott utasítások: a) a jobbágyoknak engedett pálinkafőzést határozottabban fogalmazzák meg, b) az ugarbóli kilencedet megszüntető VII. te. 2. §-val kapcsolatban a magyarázatokból emeljék ki: — ha az ugarbavetés a föld gondtalan művelése és kiszívatása mellett a gabonatermésre káros, úrbéri úton korlátozzák. c) VII. te. 5. §. a jobbágyot nem lehet olyan úri munkára szorítani, mellyel az esztendőben adós maradt — a földesúr ettől el nem eshet, örökösödés: a megyei választmánytól a megyei törvényszékre legyen feljebbvitel. Az utasítás hosszan foglalkozott még az újoncozás problémájával.

139 A pecsovics követek tehát olyan liberális utasítást vittek magukkal, mely az országgyűlésen általános feltűnést keltett. Utólag kapcsolták az utasításhoz gr. Ráday Gedeon, Pest vármegye követének pártolását, kit a király eltiltott az országgyűlésen való részvételtől, mivel becstelenségi per alatt állt. ítélet azonban még nem volt.

140 A közgyűlés úgy határozott, hogy a követek mellé az írnokokon kívül még négy nemes ifjút kineveznek.

141 Az országgyűlés költségeit, a legutóbbihoz hasonlóan a nemesség viselte. Augusztus 5-én pótutasításban sürgették Ráday ügyének orvoslását. Ugyanakkor kérték a követeket, hogy minden előforduló tárgynál tett szavazatukat jelentéseikben tüntessék fel.

142 Az országgyűlés tehát a szokásos módon folyt, érkeztek a jelentések, s mentek a pótutasítások: pl. Somogy és Hont vármegye levelére pártoló utasítás a kamat kamatjának követelhetőségéről, s a só árának kiszabásáról.

143 A követek kérésére a pozsonyi háztulajdonosokkal kapcsolatban a következő utasítás ment: a háztulajdonosoknak ki kell fizetni a bért, fedezéséről azonban a királyi kincstár gondoskodjon, mivel az udvar könnyebbsége miatt tartják az országgyűlést Pozsonyban Pest helyett.

144 A megyébeni nyugalom azonban csak látszólagos volt. A királyi biztos távozása után ismét a kubinszki párt került fölénybe, kik vigyázó szemmel figyelték a követek szereplését, akik hamarosan okot is szolgáltattak az elégedetlenségre. Az augusztus 26-i jelentésből értesülhetünk arról, hogy a követek eltértek a megye utasításától, mely Ráday Gedeon megjelenését az országgyűlésen, s a szólásszabadság orvoslását a legelső helyre tette, ök azonban a soproni követ, Nagy Pál indítványára szavaztak, hogy ne írjanak fel a királyhoz, hanem csak a nádor közbenjárását kérjék. 158