Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

te korlátlan urak voltak a megyében, ők szerkesztették a követi utasításokat, s sikerült a megyét elképzeléseik, reformtörekvéseik pártolására hangolni. A nagylelkű, áldozatkész nemesség azonban teljesen megváltozott, mikor a jobbágytelken élő nemesek adó alá vonása előtérbe került. Magasra lobbantak a harag lángjai, s megindult az ellenségeskedés a reformpártiak, s a konzervatívok között. A konzervatívok törekvéseit elősegítette az is, hogy a már korábban elhunyt Tihanyi Tamás helyére 1836. május 19-én a király új főispáni helytartót nevezett ki Galántai Eszterházy Károly gróf császári és királyi kamarás személyében.

124 Az új főispáni helytartó augusztus 8-án jelent meg először a megyében. Ugyanezen a napon november 28-ra tisztújítást írtak elő. Ezen a választáson sikerült a Dőry, s Perczel családoknak elégtételt szerezniük az 1827-es választáson elszenvedett vereségért. Az új első alispán Magyary Sámuel, másodalispán Dőry Gábor lett. Sztankovánszkyt hagyták csak meg a főjegyzői tisztében. Aljegyzőnek Augusz Antalt nevezték ki.

125 Bezerédjt tehát teljesen mellőzték, pedig ekkor már más megyékben is nagy népszerűségnek örvendett. Ezt tanúsítja, hogy Zala vármegyében táblabíróvá választották.

126 Az ellentétek az 1839-es országgyűlés követválasztásán lángoltak fel teljes erővel. Az 1839. április 9-i közgyűlésen gr. Festetics Rudolf indítványozta, hogy mivel nagyon közel van az országgyűlés megkezdésének a törvényes ideje, bár a királyi meghívó még nem érkezett meg, mégis kezdjék el a munkálatokat a követi utasításokon. A közgyűlés elfogadta a javaslatot.

127 Az utasítás készítői elé a következő vezérelvet tűzték ki: „a múlt országgyűlésre szolgált utasításoknak a még törvénybe nem ment pontokra és tárgyakra nézve, a törvényszerű méltányos szabadelméjűség, a korszerű haladás és a tiszta, a nemzeti közboldogságot alárendelt érdekektől elvontan és elfogulatlan tárgyazó hazafiság szellemében készítse és szerkeztesse a reá bízott munkát."

m A királyi meghívót április 20-án olvasták fel, mely „ . . . a közboldogság előmozdítására altaljában intézett gondoskodáson kívül, különösen a magyar katona ezredek kiegészíttetésükre vezérlő módokat is kitűzi". A királyi levelet kísérte a főispáné, melyben május 8-ra, Szekszárdra követválasztó gyűlést rendelt. A követek személye iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy mintegy 1600 nemes jelent meg szavazatát leadni a vármegyeházán.

129 A követválasztást zajos korteshadjáratok előzték meg. A nemesség egyre élesebben két pártra oszlott. A kormánypártiakat hamarosan pecsovicsoknak kezdték nevezni, mivel a Fadd melletti Júlia-majorban tartották összejöveteleiket, ahol Pecsovics Ferenc tiszttartó volt a házigazda. A másik pártot kubinszkiaknak nevezték. Nevüket egy mellékes alaktól kapták. A pecsovicsok külső megkülönböztetésül nemzeti színnel díszített fehér kalapokat, a kubinszkiak pedig vörös kucsmát viseltek.

130 A két párt tagjai közötti ellenségeskedések naponta ismétlődtek, sőt gyakran verekedéssé fajultak, pl. Bölcskén a pecsovicsok megtámadták a kubinszki nemeseket, s amikor az ispán rendet akart csinálni, halálosan megsebesítették.

131 Ilyen előzmények után kezdődött meg május 8-án a követválasztás. A királyi leirat ismertetése után szavazatszedő bizottságot jelöltek ki, melynek elnöke Jeszenszky János királyi táblabíró lett. A szavazók a megyeháza körüli 155