Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

ki, mellyel nem lehetett szembeszállni. Bezerédj István azonban az augusztus 2-án tartott tisztújító gyűlésen a másodalispáni helyért folytatott küzdelemben a maradiak közé számító Jeszenszky Jánossal szemben vesztes maradt. Főjegyzői tisztét azonban megtartotta, aljegyző változatlanul Sztankovánszky Imre lett.

53 Míg a megyében így zajlott az élet, Ausztria ege fölött súlyos felhők tornyosultak. 1830-tól egyre jobban megbénult a Szentszövetség gépezete. Franciaország ismét elkergette a Bourbonokat és a hatalom a bankárburzsoáziát képviselő Lajos Fülöp kezére szállt. Győzött Belgium és Svájc forradalma is. 1830 őszén a lengyel nemesek indultak harcba a cár önkényuralma ellen. Az olasz államban pedig megélénkültek a titkos forradalmi — carbonari — szervezetek. Bécsnek tehát minden oka meg volt a félelemre, de a nyugati polgári forradalmak rettegéssel töltötték el a kiváltságait féltő nemességet is. Az osztrák kormány igyekezett megszilárdítani a katonai helyzetét, összehívta a magyar országgyűlést, hogy adót és újoncokat szavaztasson meg. Az országgyűlés tárgyául az öreg király gyengeelméjű, epileptikus elsőszülött fiának királlyá koronázását is kitűzték. Tolna vármegyében az 1830. augusztus 30-án tartott közgyűlésen olvasták fel a július 15-én keltezett királyi meghívót. A király a szeptember 8-án Pozsonyban kezdődő országgyűlésen való részvételre szólította fel a megye nemes közönségét, akik a meghívót többszöri hangos éljen kiáltással fogadták.

54 Ezen az országgyűlésen tűnt fel a magyar közélet számára Bezerédj István. Bezerédjt kárpótlásul a tisztújításnál a másodalispáni állásért folyó harcban elszenvedett vereségért, egyhangú felkiáltással választotta meg a közgyűlés Csapó Dániel mellé második követnek.

55 Bezerédj István hamarosan a polgári Magyarország megteremtésére irányuló reformmozgalom kiemelkedő alakja lett. Az ifjú Bezerédj István nagyanyja, Gindly Zsófia jelentős birtokai révén került Tolna vármegyébe. Anyai nagybátyja, Felsőbüki Nagy Pál, a magyar nyelv hivatalossá tételéért folytatott harcban szerzett érdemeket. Bezerédj István 1818-ban lépett megyei szolgálatba, mint esküdt, azonban még ugyanazon év decemberében aljegyzővé nevezték ki.

56 Birtokain rövid idő alatt meghonosította a kapitalista módon való gazdálkodást. A XIX. század húszas éveiben egyre nőtt Tolnában mezőgazdasági sikereinek a híre. Talajjavító módszereit, öntözési kísérletét, a gyümölcs- és dohánytermesztésben, valamint selyemhernyó- és juhtenyésztésben elért sikereit mások is igyekeztek utánozni, s birtokainak központja, Hidja, találkozóhelye lett a fejlettebb gazdálkodásra törekvő birtokosoknak. Megyei tevékenységét a politikai harcokon kívül a közérdekű emberbaráti és művelődési kezdeményezések egész sora jellemzi. Küzdött a börtönviszonyok megjavításáért, dolgozóház, elmebetegkórház alapításáért. Birtokán létrehozta az ország egyik első óvodáját, s nagy odaadással dolgozott a megyei iskolaügy fejlesztésén. Bezerédj pályáján szinte az egész reformmozgalmat fel lehet mérni. Jelen van a mozgalom kiindulásánál Wesselényivel, Széchenyivel, Kölcseyvel. Jelentős részt vállalt az átalakulás elméleti és gyakorlati kérdéseinek a kidolgozásából Deák, Beöthy, Eötvös és Perczel társaként, azonban mindvégig reformer maradt.

57 136