Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

indokai: jeles érdemek tulajdonosa, katonai szakértelemmel rendelkezik — ami a közelgő háború miatt fontos —, s a koronázáson tudna reprezentálni. A vármegye közönsége azonban másképp határozott, így a követségre Cseh László első alispánt, s Nedeczky Ferenc főszolgabírót választották. A követeknek adandó utasítástervezeten 10 tagú bizottság dolgozott. Munkájukat másnap, augusztus 3-án mutatták be.

11 Elnök: Csefalvay Ferenc másodalispán, tagok: Nunkovits Ferenc, Perczel Ferenc, Dőry Vince, Bésány Ignác, Pálfy Zsigmond táblabíró, Csapó Pál főjegyző, Szulyovszky Lajos, Thamassy Mihály főszolgabíró, s Hajós Sámuel első ügyész. Bár a királyi meghívólevél az országgyűlés tárgyául csak a királyné koronázását jelölte meg, a bizottság az 1807/32. te. értelmében, az előző országgyűlés folytatásaként tekintette, s ennek megfelelően 13 pontból álló utasítást készített. A koronázási ajándékból a megyére eső 25 000 aranyat, a bankócédulák sokasága miatt, mely az aranypénzt a forgalomból elenyésztette — papírpénzben kívánták fizetni. Kérték a királynét, ne nézze az ajándék minéműségét, csak azt, hogy milyen szívvel adták. — Vezessenek be rendes értékű pénzt, mivel a mérhetetlen számú papírpénz nagy drágaságot okozott. — Kérik az 1791/69. te. szerint deputatiókra hagyott tárgyak tanácskozás alá vételét, sófuvar, katonatartás rendezését. Szeptember 7-én megkoronázták a királynét. A koronázás után a nemesi felkelésről, s az esetleges háborúra való tekintettel a rendes katonaság számának növeléséről tárgyaltak.

12 Október 20-i jelentésükben a követek utasítást kértek a kiállítandó újoncok számára vonatkozóan.

13 A vármegyei utasítás kiadására azonban már nem került sor. A nemesi felkelés megajánlása után, 1808. november 5-én a király bezáratta az országgyűlést.

14 Az országgyűléseken kívül továbbra is munkálkodtak a magyar nyelv fejlesztéséért. Lassan a megyék közti érintkezés nyelve is a magyar lett. A Helytartó Tanácsot a Nemzeti Játszó Társaság pártfogására szólították fel.

15 Az irodalmi szintű nemzeti nyelv megalkotása, az élet minden területén való használata, a nemzeti kultúra kifejlesztésére irányuló pozitív törekvések mellett azonban már ekkor jelentkezett csíráiban a hazai nacionalizmus negatív vonása, mely a Magyarországon élő nemzetiségek ellen irányult. 1808. április 5-én határozatot hoztak a vármegyén belüli német helységek magyarítására. A német helységekbe magyar nótáriusok, jegyzők beiktatását rendelték el.

16 Már a háborúk alatt is szaporodtak annak jelei, hogy a feudális abszolutizmus a nemesi alkotmány megnyirbálását, illetve átalakítását tervezi. Nyíltabban 1810-től lépett fel. A kormány először az időközben mérsékelt vámokat emelte újra meg, majd pénzügyi intézkedéseivel háborította fel a magyar országgyűlést. Az évek óta fokozódó infláció 181 l-re olyan hatalmas méretűvé növekedett, hogy már elkerülhetetlenné vált a devalváció. 1811. február 20-án Ferenc uralkodói pátenssel el is rendelte. A forgalomban levő papírpénz és rézpénz értékét egyötödére devalválták. 128