Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

„Amennyiben — jelentette a követ — aT. Megye által adott instrukciókhoz ragaszkodni és a szerént eljárni vétek, és ha annak értelmében tanúsított magatartásom a protestáns oldal javára szolgál, és valóban súlyos és sérelmes a catholicus vallásra nézve, akkor az a kósza hír, amely a megyében rólam elterjedt — igaz. Nem emlékezem azonban, hogy mindeddig (júl. 18.) a diétán, még kevésbé a cirkuláris (kerületi) összejöveteleken egy lépést is eltávolodtam volna a nekem adott instrukcióktól." A megye részletesebb tájékoztatása céljából Bezerédj hivatkozott a június 10—július 18-ig tartott diétái gyűlésekről szóló tudósításokra, amelyek szerinte tanúsíthatják, hogy ezeken a gyűléseken egyáltalában semmi olyan „megmozdulás" nem történt, ami akár az egyik, akár a másik vallást érintette volna. Igazolására felhozta még, hogy július hó folyamán, egészen 12-ig nem is volt országos ülés, tehát mindaz, amit a kósza hírek neki tulajdonítanak, diétális gyűlésen szóba sem kerülhetett. De még ha a hírek igazak is lennének, akkor azoknak nyomát lehetne találni a kerületi összejövetelekről felvett jegyzőkönyvekben, illetve a vonatkozó írásokban, amelyek nemcsak a megyei utasításokat, hanem még a Diploma (királyi hitlevél) tervét és vázlatát is tartalmazzák.

57 A jelentés ismertetése után a másodalispán beszámolt arról, hogy a megyében tényleg voltak olyan szállongó hírek, amelyek szerint Bezerédj a diétái gyűlések alkalmával „a római katolikus vallásra nézve előítéleteket tartalmazó olyan javaslatokkal állott elő, hogy azok az említett vallásra sérelmesek lehettek". Ezért ő nyomatékosan figyelmeztette a követeket, hogy „a jövőben a diétán történtekről biztos dolgokat írni és a megyét nem késlekedve, hanem azonnal értesíteni ne restelljenek".

58 Megfelel a valóságnak viszont az is — jelentette a másodalispán —, hogy július hónapban csak 12-én tartottak diétális gyűlést a két tábla közös diplomaszerkesztő bizottságába kiküldendő tagok választása céljából. Az alsó tábla gyűlése az elnöklő personális javaslatára e mixta-deputációba a vármegyék részéről egyik tagként éppen Bezerédj Ignácot választotta meg.

59 Bezerédj igazoló jelentésével kapcsolatban — a követek jövőbeni miheztartása végett — a közgyűlés újból leszögezte az alaputasításban a vallási kérdésre már kinyilvánított álláspontját. Vonatkozó határozatában megismételte, kívánja, hogy „a luteri és kálvini hitet követő bárók, mágnások, nemesek, polgárok, vagy az országban élő más lakosok vallásukat szabadon gyakorolhassák. Megszüntetni és hatálytalanítani kell a keresztény türelmi fogalmat — toleranciát — jelentő rendelkezést. A megye a bécsi- és linzi békében foglaltakat érvényesnek tartja, mégis a katolikus vallásnak, mint az ország alkotmányos vallásának bármiféle károsodása nélkül."

60 Ez a határozat nem tartalmaz semmi újat a megyének a vallásügyben a hitlevél szerkesztésére vonatkozó fejezetében vallott álláspontjával szemben, csupán csak részletesebben elemzi az alaputasítási rendelkezéseket. Bezerédj is csak szigorúan tartotta magát e tekintetben az alaputasítás előírásaihoz, bizonyára ezért nem írta alá az országgyűlés katolikus klérusának és egyes követeinek az uralkodóhoz intézett, túlzó követeléseket tartalmazó feliratát sem, és ezért terjedhettek el róla a „kósza hírek", hogy a protestánsokat támogatja.

61 Külön határozatban állapította meg a közgyűlés, hogy „Bezerédj Ignác követ becsületessége becsatolt jelentéséből fényesen bebizonyosodott, ezért azoknak a rosszakaratú híreszteléseknek, amelyek az ő jóhírnevét súlyosan sértik, a megyében gátat fognak vetni. És hogy a méltatlanul megbántott követ ártatlanságáról idővel az utókort is kellően tájékoztatni lehessen, az ügyre vonatko110