Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

kotmány helyreállításáról és annak szilárd betartásáról új hitlevelet adjon a nemzetnek, továbbá, hogy II. József minden rendeletét és adományozását az országgyűlés cikkelyszerűen nyilvánítsa semmisnek." Ne járuljanak hozzá a követek semmi olyannak a hitlevélbe való felvételéhez, ami a nemzet szabadságával bármiképpen is ellenkezik. Szigorúan ragaszkodjanak a küldöttek a fundamentális törvényekhez. Azoktól legfeljebb csak akkor térjenek el, ha a változtatást a biztonság megkívánja. Az új törvény azonban jobb és szilárdabb legyen, mint a régi." A Sanctio Hungaricát, amit a fejedelmek aláírtak (a bécsi és a linzi béke) a Diplomába feltétlenül vétessék be. Vallási alapon általában a nemzet egységét igyekezzenek biztosítani és megőrizni. „A görög-keletiek bevett vallás legyenek." A harmadik rész a nádorválasztást illetőleg figyelmezteti a követeket, azon legyenek, hogy a király nádori méltóságra c\ak olyan magyar nemest jelöljön, akinek alkalmasságában és hazaszeretetében a nemzet is megnyugszik. Ne fordulhasson elő a jövőben az, hogy a nádori szék üresedése esetén kizárólag csak királyi tekintéllyel kinevezett helytartó rendelkezzék a nádort megillető jogokkal." A negyedik rész a vallásügyre vonatkozólag hét pontban ad utasítást a követeknek. Tekintve, hogy az egyik követet, Bezerédj Ignácot később azzal vádolták, hogy az országgyűlésen a vallásügy tárgyalása során eltért az alaputasításoktól, a fejezet mind a hét pontját felsoroljuk. 1. A megyéspüspökök — az utasítás megállapítása szerint — lelki hatalmukban kötve vannak és a birtokokat is szokatlan címeken adományozzák, hassanak oda a küldöttek, hogy a püspökök előző törvényes tevékenységükbe viszszahelyeztessenek és ezentúl csak hazai nemeseknek adományoztassanak püspökségek. 2. Apátságokat és prépostságokat is csak érdemes hazaiak kaphassanak. Olyanok, akik bírják és jól beszélik a magyar nyelvet. 3. A diétálisan bevett szerzetesrendek működését engedélyezni kell, elvett és más célra fordított birtokaikat pedig vissza kell nekik adni. 4. A hercegprímás hatévenként tartson zsinatot. 5. Állapítsák meg az országgyűlés folyamán, hogy a prímás rendelkezik-e olyan pecséttel, amellyel nemesség adományozására is tehetett előterjesztést. Ha nincs ilyen pecsétje, akkor juttatni kell neki. 6. A ferencesek tolnai zárdáját mielőbb állíttassák helyre, tekintve, hogy a rend működésére a plébánosok megsegítése céljából nagy szükség van. 7. A tizedek és azok kiárendálása terén az országgyűlésnek határozott szabályt kell alkotnia. Az utasítás ötödik fejezete az általános politikai kérdésekről, a hatodik az oktatásügyről, a hetedik a jogszolgáltatásról, a nyolcadik pedig a katonai ügyekről tartalmaz előírásokat a követek részére. A kilencedik rész utasítási pontjai már egészen honi, megyei jellegűek, így például „a követek ügyességére bízták, hogy a Kapós szabályozását, a mocsarak lecsapolását, továbbá a Sárvíz okozta károk kérdését úgy tegyék szóvá a diétán, hogy azok feltétlenül napirendre is kerüljenek". Az utasítás befejező részében meghagyták a követeknek, úgy készüljenek fel, hogy a korona őrzésére rendelt megyei bandériummal együtt, még az országgyűlés megnyitása előtt feltétlenül Budára érkezzenek. A megnyitó üléstől kezdve pedig az eseményekről és döntésekről minden 15. napon kimerítő írás108