Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

mesi adómentesség megszüntetéséről az uralkodónő ezúttal is óvakodott még csak említést is tenni. A követek a diéta végeztével a megye közgyűlésén jelentették, hogy a már előző közgyűlésen kapott utasítások, illetve sérelmek közül egy-két esetben sikerült orvoslást elérni, legnagyobb részük azonban még mindig megoldásra vár. Működésükkel a megye közgyűlése egyébként meg volt elégedve. Mária Terézia negyvenéves, hosszú uralkodásának ideje alatt mindössze három országgyűlést tartott. Az alkotmányt és a nemesi előjogokat általában mégis igyekezett tiszteletben tartani. A rendek meghallgatása nélkül, a törvényes formák mellőzésével kiadott rendeleteit azonban a vármegyék, amelyek szabadon gyűlésezhettek, igen kedvezőtlenül fogadták. És amikor a nemesi felkelésnek adóval történő megváltása ügyében, mintegy utolsó kísérletként, az 1764. március 2-án kelt regálisával Pozsonyba országgyűlést hirdetett, a nemesség e törekvésének ellenállt, jóllehet előzőleg 1741. és 1744-ben, tehát kétízben is az évrényben levő törvények alapján önként ajánlotta meg az inszurrekciót. A nemesség kész volt inkább hadba szállni, mintsem helyette adót fizetni. A meghívó a diéta kezdetének időpontját 1764. június 17. napjában állapította meg. Leiratában a királynő háborúi sikeres befejezéséről és a béke helyreállításáról szólt. Megemlítette azonban, hogy a királyi propozíciókat* a kancelláriák ezúttal csak közvetlenül az országgyűlés megnyitására tudják elkészíteni és beterjeszteni.

28 A regálist a megye az 1764. április 9-i közgyűlésén tette közhírré.

29 Egyben az országgyűlési követek részére adandó utasítások és megyei sérelmek kidolgozása céljából Dőry Ádám első alispán elnöklete alatt működő bizottság tagjaivá gr. Styrum-Lymburg Károlyt, Csefalvay Ferenc megyei jegyzőt, Farkas Sámuelt, Birisits Mihályt, Grabarics Lázárt és Kapuváry István megyei fiskálist választották meg, akik egy-két földesúr kivételével megyei tisztviselők és táblabírák voltak, bár megjegyezte a vonatkozó határozat, hogy az uradalmak ügyészei, ha akarnak, szintén részt vehetnek az előkészítő munkában. A bizottságnak pontozatokba foglalt, kész javaslatát a május 2-án tartandó közgyűlésre feltétlenül be kellett terjesztenie.

30 A május 2-i közgyűlés először az országgyűlési követek választásával foglalkozott, aminek eredményeképp a megye diétái képviseletével — minden vita nélkül -*- Dőry Ádám első alispánt és Kapuváry József megyei jegyzőt bízta meg.

31 Utána a bizottság által kidolgozott és a közgyűlés elé terjesztett instrukciókat, gravameneket a rendek pontról pontra letárgyalták, némi módosításokkal jóvá is hagyták és a követeknek megbízólevelükkel együtt átadni rendelték. Az utasítás szerint a megye az üres nádori és prímási szék betöltését sürgette. Meghagyta továbbá a követeknek, hogy semmiféle új adóba, vagy adóemelésbe bele ne egyezzenek. Egyébként a nemesi jogok és privilégiumok érintetlenül hagyásával minden indokolt, célszerű propozíciót megszavazhatnak.

32 Az egyre szaporodó és már nagy számban összegyülemlett megyei sérelmeket és kívánalmakat — köztük Tolna megyéjét is — az eddigi diétákon nem tudták letárgyalni. Ezért az 1764. évi országgyűlés 67. számú törvénycikkének 9. pontjával külön választmányt állítottak össze azzal a céllal, hogy azokat az elkövetkezendő diétákon a választmány javaslata alapján fogják rendszeresen letárgyalni.

33 Erre azonba Mária Terézia uralkodása idejében már nem kerül•Propositio = indítvány, előterjesztés. 104