Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Báta

paraszti mezőgazdaságot űztek. Nemcsak a helybéli, hanem a pilisi és alsónyéki magyaroktól is sok földet vásároltak fel. Bátaszék határából csak mintegy 1300 holdnyi Fűzfás legelő, és ÖregRákos volt ártérben. Mindkettőt napjainkig csak legelőként használták. Alsónyék és Báta foglalta el a várostól a Dunáig terjedő mélyebb területek, erdőségek és nádasok nagyobb részét. A XVII. és XVIII. században még a bátaszéki magyarok használták a később Bátához és Alsónyékhez került erdőségeket, s ezért a kákonyiakkal, illetőleg az érseki uradalommal is összeütközésbe kerültek. Később, mivel Bátaszéknek rétjei nem voltak, főként a németek az alsónyéki, pilisi és bátai határban árendáltak, majd vettek is kaszálókat. Báta A Sárvíz régi torkolata alatt a Dunát itt újra elérő dombperemhez szorítva áll a Sárköz legdélibb és legnagyobb múltú települése. 1093-ban Szent László király alapított itt bencés apátságot, állítólag a környékben élő besenyők megtérítésére, de működéséről keveset tudunk. A XIII. század végén az apátság királyi kegyuraság helyett magánkegyúr alá került s a XIV. században különösen a Becsei családdal vívott súlyos birtokpereiről maradtak fenn szép számmal oklevelek. 1512-ben Perényi Imre nádor Báta kegyura. Dózsa György felkelésében az alföldi városok polgáraival együtt vesznek részt a bátaiak is. Baja után Bátától követelnek legtöbb kártérítést a parasztsereg elkövetett hatalmaskodásai miatt. A monostor a középkor folyamán híres búcsújáró hely volt, ahol templomában a Szent Vér ereklyét őrizték. Várdai Pál esztergomi érsek szerint a mohácsi ütközet előtt 200 ház volt Bátán, de az ütközet után igen megnövekedett a lélekszáma. A környékről ugyanis igen sokan menekültek oda a kóborló török csapatok elől. A törökök 1529-ben égették fel először, 1539-ben pedig véglegesen elpusztították. Korabeli források úgy tudják, hogy ekkor 10 000 embert hurcoltak onnan rabságba. Nem valószínű, hogy Báta ekkora város lett volna abban az időben. Feltételezhetően valamelyik búcsújáró ünnepen történt a kegyhely megrohanása, amikor a városban sok zarándok tartózkodott.

189 A monostor helyét a Klastrom-hegy elnevezés őrizte meg, ahol az 1800-as évek elején még fennálló falak is láthatók voltak. „28 évvel ezelőtt még állt a kéttornyú templom fala, az uraság döntötte le és rév- és hajduházat rakott a kövekből" — írták Egyed Antal kérdőívére. A bátai Kétágú völgyről Pesty helyneveinél azt olvassuk; „jelenleg temető, nevét a hegy alatt állott két tornyú templomból vette". Ez nem azonos a monostor templomával. A középkori kétágú templom emlékével magam is találkoztam: „Rigóvár — onnan ágyúzták le a törökök a templomot, mikor leágyuzták akkor látták, akkor nézték meg, hogy nem szabad volt azt... micsoda gyönyörűséges, elágyuzni". Egy másik bátai néphagyomány szerint (valószínű litterátus eredetű) Lajos királyt Bátán, illetőleg szemben a Szigeten levő Angyalok egyházában még a mohácsi csata előtt megölték, de halálát eltitkolták és lóra kötözve vitték le a csatatérre. Mások úgy tudják Bátán, hogy a Vakszerben volt a kétágú templom, Csóka felett az Alszegben, ahol a régi falu volt. A monostornál végzett ásatások és művészettörténeti vizsgálatok során egyaránt arra a megállapításra jutottak, hogy a „Szent László kori és az ásatások során előkerült 15. századi templom nem feküdt ugyanazon a helyen".

190 126